Genius

Chapter 10

Önnek egy új üzenete van.

Sherlock szíve nagyot dobbant, mikor a monoton hang megszólalt. Egy újabb próba, az elsőt kiállta. Jöhetett a második.

Egy autó volt a képen, amit a rózsaszín telefonra küldött a robbantó, Lestrade már kereste is kié lehet az autó és merre van, ameddig Sherlock írt társának, hogy ideje visszajönnie, mert megkapta a második próbáját.

Az iroda ajtaja kinyílt és Sally Donovan lépett be rajta. Telefont tartott a kezében és egyenesen a detektívre nézett.

- Hangyás, telefon! - mondta egy kis gúnnyal a hangjában. Sherlock sóhajtva felállt és elvette a telefont az őrmestertől. Ő is kilépett az irodából és a hang, aki felhívta végre megszólalt.

- Semmi baj, hogy elmentél a rendőrségre! De ne bízz meg bennük! - mondta egy férfi. Sherlock megforgatta a szemét. A robbantó. Már megint. - Nagyon okos vagy! Kitaláltad Carl Powers esetét. Soha ki nem állhattam! Carl kinevetett, így hát letöröltem a képéről a vigyort.

A detektív érzékelte, hogy a férfi hangja enyhén remeg és a szipogása is elárulta, hogy nem közvetlenül a robbantóval beszélt. De minek is reménykedett? Sóhajtva jártatta tekintetét a folyosón és gondolkodott.

- Feltételezem rabolt magának egy új hangot. - mondta végül. Hallotta, ahogy a túsz remegősen sóhajt és próbálja összeszedni magát. Mikor megszólalt, sokkal összeszedettebb hangja volt.

- Ez most csak a te ügyed és az enyém. - Sherlock felvonta a szemöldökét. Ezt meg, hogy érti? A vonalban behallatszódott a zaj, ami a férfit körülvette. Autók, vagy talán munkagépek? Nem biztos, hogy személykocsik és tömegközlekedés.

- Mi ez a zaj? - kérdezte.

- Az élet zaja Sherlock. Ne aggódj, gyorsan elintézem! - A férfi felsírt, tudta, hogy nincs sok ideje hátra, Sherlock pedig lehunyta a szemét, mert tudta, hogy kevesebb időt kap. - Az előző feladványhoz 9 óra kellet, most csak nyolcat kapsz!

A vonal megszakadt, a túsz egyedül maradt, Sherlock pedig puffoghatott magában. Nem baj, határidő lévén gyorsabban tud majd dolgozni, ez nem probléma.

Elmosolyodott.

Be kellett vallania, hogy nagyon is élvezte az új feladványt, hogy most kevesebb ideje van. Pumpált benne az izgalom és ez éltette, ezzel tudta túlélni. És ezt nagymértékben megsegítette a felügyelő, mikor kilépett az irodából azzal, hogy megtalálta az autót.

Hamarosan már úton voltak a tetthely felé, ahova Lestrade előre küldött helyszínelőket. John is egyenesen oda ment Mycrofttól, mikor a felügyelő autója megállt, kinyitotta Sherlocknak az ajtót.

A nő rámosolygott és a kezébe nyomta a rózsaszín telefont, hogy megnézze a robbantótól kapott képet, hogy menet közben megvizsgálhassa.

- A kocsit tegnap délelőtt rendelte Ian Monkford. Bankár az üzleti negyedből. A kocsiért kézpénzzel fizetett, a nejének azt mondta, hogy üzleti útra ment, aztán eltűnt. - Lestrade magyarázata után John egy aprót bólintott, majd mikor odaértek, megállt a kocsi mellett.

Nézte, ahogy Sherlock kinyitogatja az ajtókat és megvizsgálja az autót. A volánnál egy hatalmas vörös folt volt.

Donovan észrevette, hogy John olyan szótlan, ezért mellé lépett és mosolyogva összefonta karját mellkasa előtt.

- Még mindig vele lóg? - kérdezte a detektív felé bökve. John elfordította a fejét és megforgatta a szemét.

- Nyilván, ha vele dolgozom. - mondta. Donovan hümmögött, majd mint egy kíváncsi kisgyerek, újra a férfihoz fordult.