- Charles Augustus Magnussen. - mondta a nő. Mycroft arca teljesen elborult. Sherlock tett egy lépést John felé, biztonságból. Még Oliver Morgan miatt sem lett ilyen dühös. A férfi lassan elmosolyodott és a két rajongó felé fordult a konyhában.
- Most úgy vélik az imént egy nevet hallottak, de tévednek! Ha valaha megemlítik, hogy ez a név itt és így elhangzott, a Brit Titkosszolgálat nevében garantálhatom, hogy csúnya dolgok kerülnek a számítógépükre, következésképp repülnek a börtönbe. - mondta. Anderson és társa megrémülve pillogtak Mycroftra, aki halványan elmosolyodott. - Nem kell válaszolni, csak lepődjenek meg és tűnés! - A rajongók szinte azonnal elhagyták a lakást, a férfi pedig Watson felé fordult. - Remélem, téged már nem kell megfélemlítenem!
- Hát, az mind a kettőnk számára eléggé zavarba ejtő volna! - mondta a férfi, majd összefonta karjait mellkasa előtt. Sherlock felnevetett, testvére viszont nem értékelte a viccet. Komolyan nézett húgára.
- Magnussen nem a te ügyed!
- Ezek szerint a tiéd? - kérdezte a nő. Mycroft felhúzta a szemöldökét és zsebre vágta kezeit.
- Vedd úgy, hogy a védelmem alatt áll. - sziszegte. Sherlock hümmögve megvonta vállát.
- Ezek szerint a markában vagy?
Mycroft nem válaszolt azonnal. Húga állta kemény tekintetét, élvezte, hogy idegesítheti. Csak egy bizonyos határt kell átlépnie, és eléri, hogy a férfi megfojtsa. Mycroft nagy levegőt vett.
- Ha Magnussennel ujjat húzol, velem találod szemben magad. - mondta csendesen.
- Oké, majd szólok, ha feltűntél. - A nő az ajtóhoz sétált és a kilincsre téve kezét megállt. Lebiggyesztette ajkát és elgondolkodást tettetett. - Mit is akartam? Ja, igen. Viszlát! - mondta, majd elfordította a kilincset és a lépcső felé mutatott. Mycroft a küszöbön megállt és végig nézett a detektíven.
- Már egyszer eljátszottuk ezt, nem akarom még egyszer elmondani, miért nem kéne drogot használnod. - mondta. Sherlock elfordította a fejét.
- Nem érdekel Mycroft! - A nő lehunyta szemét és sóhajtott egyet. Érezte, hogy kezd bedühödni, ezért még egyszer a lépcső felé intett és ellökte magát az ajtótól.
- Nem jó döntés-
Mycroft nem fejezhette be a mondatot, Sherlock kicsavarta kezét és erőteljesen az ajtófélfához vágta. A füléhez hajolt és elmosolyodott.
- Nem bölcs dolog fenyegetőzni velem, mikor be vagyok tépve! - suttogta a nő, majd hallotta, hogy súlya alatt a férfi válla roppan egyet, ezért elégedetten elvigyorodott.
John a testvérek közé nyúlt és eltolta Sherlockot. Ő zsebre vágott kezekkel kiment a nappaliba, Mycroft pedig a dühtől remegve nyúlt az esernyőjéért, ami a földön volt. Watson gyorsabb volt és a kezébe adta az említett tárgyat.
- Ne mondj semmit, csak menj le a lépcsőn és szállj be a kocsiba! Szerintem szét tudna cincálni, később lerendezitek. - mondta, majd kitolta a férfit a folyosóra és rávágta az ajtót. Sherlock a nappaliban volt, telefonját nézegette. Mikor John belépett a szobába felnézett rá.
- Nagy valószínűséggel megírják a lapok, hogy drogos lettem. - Elmosolyodott és barátjához lépett, gyors csókot nyomott arcára és a folyosóra sétált. John utána lépett és az ajtónak támaszkodott.
- Tulajdonképpen miért zártad be az ajtót? - kérdezte a férfi. Sherlock megvonta vállát és kinyitotta a fürdő ajtaját.
- Három óra múlva találkozom az ügyféllel, lefürdök. A szobám tabu! - mondta.
YOU ARE READING
Genius
Fanfiction[Szünetel - javítás alatt] (legújabb update: Chapter 33) Mi lenne, ha nem a saját határaink között gondolkodnánk? Ha az elménk lenne a menedékünk, az emberek pedig csupán csak játékok lennének? Ebben a történetben Vivian Sherlock September Holmes h...