Genius

Chapter 20 - part two

- Várj még az irodámban hagytam a telefonom! - Mycroft kinyitotta az ajtót, sarkában Hudsonnal, hogy felvegyék a telefonját és végre elinduljanak a konferenciára. Egyikük sem számított Johnra, főleg nem, hogy ilyen békésen üldögél Mycroft székében.

- Nagyszerű munka! Elvégezte a feladatát, mármint Kenny. Ilyesmit csak Sherlock közvetlen környezete tudhat. Látta mostanában a hívólistáját? Tudja kikből áll? Ott áll maga, Hudson és én. - Lecsapta a papírokat, és felnézett. Szín tiszta düh játszott arcán, a nő még nem nagyon látta ilyen idegesnek. A férfi letette lábát és felállt az asztaltól. - Sherlock nem mondott volna el semmit, ismerjük mind. Hudson szintúgy makacs és a legjobb barátjáról csak nem fecseg ki mindent. Én nem mondtam Moriartynak semmit, szóval ott van maga, aki bármit is mondhatott neki Sherlockról.

- Dr. Watson! - Mycroft sóhajtott egyet és lehunyta a szemét. John elmosolyodott. Tudta, hogy ő áll emögött. Túl sokszor döfte mostanában hátba húgát és ez az utolsó csepp a pohárban mindkettőjük számára.

- Szóval milyen is az ön kapcsolatuk James Moriartyval? Kávézgatnak egyet, hébe-hóba beülnek egy étterembe enni? - kérdezte. Kezében már ott játszott a revolver, megkerülte az asztalt és neki dőlt. Hudson csak figyelte őket, főleg Mycroftot. Mit csinált? - Sherlock a húga és ön kitálalta az egész életét ennek az elmebetegnek!

- Az ilyen embereket mi számontartjuk, sőt figyeljük, de Jim Moriarty! Minden idők legveszélyesebb bűnözőzsenije. - mondta a férfi. Látszott rajta, hogy komolyan gondolja. Moriarty őt is megkínozta, habár csak szavaival és tetteivel. - A kezében van a végső fegyver! A kulcskód. Egy pár soros kód, amely felnyit minden ajtót.

- Maguk pedig elfogták és kivallatták.

- Hetekig! De csak ült ott és nézett a semmibe. Az egyetlen, amitől megnyílt Sherlock volt. - Mycroft sóhajtott egyet és a fotelbe támaszkodott az iroda közepén. - Kikérdeztem, habár nem mondott sokat.

- Vagyis adott egy hazugság, hogy Sherlock egy csaló, de az emberek elhiszik, mert a többi igaz. Ez szép! - John elmosolyodott és felemelte fegyverét. Az idősebbik Holmes meglepődött, nem gondolta volna, hogy a férfi képes lesz erre. Viszont nagyon határozott volt, keze egy pillanatra sem remegett meg. - Moriarty tönkre akarja tenni a húgát és maga a kezébe adta a tökéletes fegyvert!

- John, ne csináld! - Hudson megpróbált közelebb menni hozzá, de csak annyit ért el ezzel, hogy a férfi bebiztosította fegyverét. Még mindig Mycroftot nézte.

- Moriarty egy őrült, a húga pedig előle rohan! Az állam elől menekül, ön pedig bele sem avatkozna, hogy könnyítse a helyzetet! - mondta. Leengedte fegyverét. - Tudja most szétlőhettem volna a fejét. És meg is tettem volna, ha nem lenne bennem empátia Sherlock iránt. Maga egy mocskos rohadék és remélem a pokol mélyén fog megrohadni!

John elmosolyodott, és ellökte magát az asztaltól. Kifelé menet Hudson követte egy aggódó pillantással Mycroft felé. A férfi csak elbambulva állt és nézte, ahogy kimennek az irodájából. A nő megállította Watsont a folyosón.

- Mi történt John? - kérdezte. A férfi sóhajtott egyet.

- Moriarty nincs többé, a nyilvántartásban most már Richard Brook van. Nem lehetnék itt, börtönben kéne lennünk Sherlockkal. Szökevények vagyunk, mert Moriarty azt akarja. Mycroft mindent kiadott neki Sherlock életéről, hogy megszüljék ezt a mocskos újságot. - John a nő kezébe adta az aktákat, amiket elhozott Kenny Riley lakásáról és a nő vállára tette a kezét. - Maradj Mycroft mellett, ott nagyobb biztonságban leszel.

A férfi megpaskolta Hudson vállát és kisétált az épületből.

A taxiban kapott pár érdekes pillantást, a sofőr valószínűleg felismerte, de mivel John kezében még mindig ott volt a revolver, inkább csak a Bart's kórházba szállította. Szívesen elfogadta a pénzt, még a visszajárót is elfelejtette odaadni, gyorsan elhúzott.