Genius

Chapter 34 - A Hat Thatcher

Az előzőekben...

Három napra mentem el és drogozni kezdesz? - Dolgozom...
Miféle ügy igazolhatná ezt?
Charles Augustus Magnussen!
...Megalkotta a titkos tudást rejtő bevehetetlen várat. A neve Appledore.
Te egy bizonyos életforma függője vagy, abnormálisan vonzódsz a veszélyes emberekhez és helyzetekhez... hozzám.
A képességeid alapján titkos ügynök voltál, vagy most is az vagy.
Én nem vagyok hős.... Én egy zseniális szociopata vagyok! Boldog Karácsonyt!
Az, hogy bizonyos emberekkel kapcsolatban érzek empátiát vagy szeretetet, esetleg egyebet, az még nem azt jelenti, hogy mindenkivel kapcsolatban így lesz.
Eddig is tisztában voltál vele, hogy Allison új lesz a Baker Streetnek...
Azt mondtad el vesztetted! Vettem neked egy új revolvert.

Ezt a babát aztán még egy szociopata jelenléte sem tudja zavarni...

~~~~

A "Játszma megkezdődött" előtt...

- Amit most látnak, az a szigorúan titkosnál is titkosabb. - mondta a férfi. Lady Smallwood, és társa figyelemmel követték a mozdulatait és a jegyző pedig minden szót a füzetébe firkantott. - Remélem érthető voltam. Semmi sem kerülhet a jegyzőkönyvbe. Ha kilépünk a teremből nem is beszélhetnek róla. Az incidens és az aktája 'D' minősítést kapott, vagyis kizárólag a teremben lévők, fedőnevükön Antarctia, Langdale, Porlock, Kabul, Baku és Love tudhatja meg a teljes igazságot. A társadalom számára, kezdve a miniszterelnöktől, de magasabb szinteken is... - Ahogy a szónoklat tovább folytatódott, a férfi húgára nézett és meglátta, ahogy a nő barátja és saját lába mellett próbál telefonozni, és közelebb lépdelt hozzájuk. - Charles Augustus... Te komolyan tweetelsz?

- Mi? Nem! - mondta a detektív, a mellette ülők pedig automatikusan elmosolyodtak.

- Nem? Pedig nagyon úgy tűnik! - A férfi átnyúlt a válla felett és kitépte a kezéből a telefont. - "Megint a szárazföldön. Szabadon, mint a madár!"

- Istenem, olyan ünneprontó vagy Mycroft! - mondta a nő tettetett durcát vágott be és a háta mögött álló bátyjára pillantott.

- Hajlandó lennél komolyan venni ezt az ügyet, Sherlock? - kérdezte a férfi. Már vagy egy órája ültek abban a teremben arra várva, hogy megtörténhessen a megbeszélés, és a nő viselkedése kezdett idegesítővé válni. A detektív megvonta a vállát.

- Én komolyan veszem! Miből gondolod, hogy nem?

- "Hashtag MicsodaGyönörűReggel!" - olvasta fel Mycroft, húga pedig morgott egyet. Testvéries csipkelődésük kezdetét vette.

- Oké, figyelj, pár órája még olyan úton voltam, aminek a vége halál. Az én halálom! Most meg itt ülök egy irodában a bátyámmal meg a barátaimmal! - mondta Sherlock, közben pedig ide-oda mutogatott és mikor Lady Smallwood és Sir Edwin asztalára pillantott. Mikor meglátta a kirakott sütiket először Mycroftra pillantott, majd gyorsan vissza, amint rájött, hogy mik azok. - És egy tál gyömbéres sütivel! - A nő felállt, és az asztalhoz sétált, belemarkolt a süteményes tálba és a szájába dobott egyet.

- Az orvosunk azt mondta tiszta! - mondta a Lady, a detektív pedig elmosolyodott.

- Az is vagyok, nincs szükségem ajzószerekre, hiszen feladatom van! - mondta. Mindenki meglepődve figyelte, ahogy a nő a fotelhez sétál, bátyja pedig végig szemeit dörzsölgeti. Sir Edwin felvonta szemöldökét, Sherlock viselkedése egyáltalán nem volt normálisnak mondható.

- Be van tépve, mint a mozijegy... - jegyezte meg. A nő megpördült és csípőjére tette egyik kezét, a másikkal egy sütit tartott. Tényleg nem volt drog hatása alatt, Moriarty híre teljesen felcsigázta.