Genius

Chapter 23

- Nem, feküdjön vissza! - John visszahanyatlott az ágyra, mikor a nő a vállára tette kezét. Nagy levegőt vett és lassan kinyitotta a szemét. Amint fényt észlelt, eszébe jutottak a tegnap történtek.

A nyakába döftek egy tűt és legközelebb egy égő építmény alatt feküdt, kihozták onnan és mielőtt elájult volna Sherlock Holmest látta, ahogy fölé hajolt. Ennél nagyobb ostobaság nem történhetett volna vele.

- Mi történt? - kérdezte. Nem volt biztos az emlékezetében, a drog elhomályosíthatta fejében a történteket.

- Elrabolták és majdnem megégették egy örömtűzben. Szerencsére a Baker Streeten maradtam Harryvel és sikerült időben kimentenünk. - mondta a nő. Most jött rá, hogy Sharon Cooper ül mellette az ágyán. Végre rendesen kinyitotta szemét, hogy megnézhesse közelebbről.

Szőke haja vállára hullott, ruhája tökéletesen simult testéhez, de inkább az keltette fel figyelmét, hogy szakadatlanul fogja kezét. Összevonta szemöldökét.

- És, hogy talált rám? - Kérdésére a nő lassan elmosolyodott.

- Harry üzenetben kapott egy kódolt üzenetet, együtt megoldottuk. - magyarázta. John elhúzta a kezét és feltolta magát. - Nem kéne megerőltetnie magát, a drog még nem ment ki teljesen a szervezetéből.

- Jól vagyok! Ki akarna megégetni? Értem én hogy elviselhetetlen vagyok, de ennyire azért csak nem... - John kuncogott. A nő elfordította a fejét. Ő nem igazán találta viccesnek, főleg azért nem mert miatta is meg akarhatták ölni és ez nagyon zavarta. - De komolyan! A terroristák lehettek?

- Nem tudom, John, a lényeg, hogy megtaláltuk. - motyogta a nő. Még mindig nem nézett vissza rá. A férfi megdörzsölte arcát és kinyújtóztatta végtagjait.

- Jutott valahova az üggyel? - kérdezte. Sharon felállt és sétálgatni kezdett a szobában. Végig nézett magán a tükörben, majd John felé fordult.

- Nem látom át a sémát, túl ködös. Miért áldozta fel az életét egy rémesen jelentéktelen hír miatt? - A nő idegesen sóhajtott és az ablakra nézett. John összevonta szemöldökét.

- Mármint Mycroft embere? Milyen hír?

- Mr. Holmes embere azt a hírt hozta, hogy egy földalatti szervezet támadást akar indítani London ellen. - Idegesen sóhajtott egyet és elővette telefonját, hogy még egyszer meg tudják nézni a metrófelvételeket. John mellé telepedett és végig nézték a felvételt.

Nem értette mi benne a probléma. Nem látta meg.

Hogy tűnhet el a vonatról valaki, ha nincs is semmi a két megálló között?

- Sharon nézze, csak hat kocsi fut be! - John a képernyőre bökött, mikor a videó újrakezdődött. Hét kocsi indult el és csak hat érkezett be. Sherlock álla majd' leesett. Ezt hogy hagyhatta figyelmen kívül?

- Ezt hogy nem láttam meg? John akkor így már mindent értek! Mycroft embere nem ködösen fogalmazott, csak sajátosan, nem földalatti szervezet, földalatti hálózat! - A nő felemelte fejét és elmosolyodott. - Nem csak Moran tűnt el, de vele az egész kocsi!

- Azt mondta, a Westminster és a St James Park között nincs megálló! - mondta John. Ez igaz, de minden más lehetőséget kizártak. Sherlock felállt és a férfi ölébe dobta telefonját.

Biztos, hogy van valami, van egy szellemállomás, egy lezárt lejáró! Akármi, de valaminek ott kell lennie.

- Hívja föl Mr. Shilcottot! - mondta. John azonnal tárcsázta, közben ő is felállt, és az asztalához sétált egy térképért. A férfi végre felvette a telefont.