Két lány, akik érdeklődnek a koreai kultúra iránt, ezen belül is megdobogtatja szívüket egy konkrét banda. Amikor meghirdetésre kerül egy európai turné, képesek minden állomáson végig kísérni őket. Talán ez már több is, mint szimpla rajongás. A konc...
Amikor a tranzitban Tae azt mondta, hogy itt vannak a lányok, nem akartam elhinni. Aztán abba az irányba fordultam, amerre intett fejével, és nagyot dobbant a szívem. Tényleg ők voltak és felénk jöttek. Most szólították a párizsi járat utasait, csak nem egy gépen utazunk? Nem lehet ilyen szerencsém! Hogy kerülhetnék a közelébe? Amikor elhaladtak mellettünk, rám nézett s én elmosolyodtam. HoSeok mellettem teljesen ledöbbenve állt. A kapunál másik sorban álltak, de így könnyebben tudtam szemügyre venni. Farmert viselt egy vékony kis trikóval, biztos voltam benne, hogy leszálláskor fázni fog. A gépen alig választott el néhány sor bennünket tőlük.
- HoSeok-ah, valahogy meg kéne velük ismerkedni – szóltam hyungnak, aki a mellettem levő ülést foglalta el.
- És mégis hogyan? Odamegyünk hozzájuk és beszélünk? Milyen nyelven? Mert ha szerinted olaszok, megértik a koreait?
- Hyung, ne legyél már ilyen negatív! Valamit ki kellene találni – és egyfolytában ezen kattogott az agyam. De miért is akarok én megismerkedni vele? Hiszen a barátjával volt az étteremben, együtt is mentek el a robogóval. Egyre jobban éreztem azonban valamit, de nem tudtam megfogalmazni. Csak azt tudtam, hogy meg akarom ezt a lányt ismerni.
Ahogy a gép felszállt, nem sokkal később elindultam a hátsó mosdóba, pedig az első közelebb volt. De látni akartam. Melléjük érve valami késztetést éreztem, hogy mondjak valamit.
- Hello! – köszöntem rájuk.
- Annyeong – válaszoltak s én egy pillanatra megálltam, hogy koreaiul köszöntek. A helyemre visszatérve még egyszer hátranéztem, s láttam ahogy a két lány fejét egymásnak döntve aludt. Jó éjt lányok! Párizsban találkozunk.
Landolás után a repülőből kiszállva igen hűvös levegő fogadott bennünket s nekem azonnal eszembe jutott, hogy a szőke lányon csak egy vékonyka trikó van. Míg a buszt vártuk láttam is, hogy karját maga előtt összefonva meg-megborzong. Hirtelen ötlettől vezérelve levettem a pulóverem és odamentem hozzájuk. Egy mozdulattal ráterítettem a vállára és már fordultam is vissza.
- Gomawo – hallottam halkan. Megköszönte? Koreaiul? Ránéztem és mosollyal az arcomon távoztam. Láttam, ahogy belebújik a pulóverembe. Kicsit nagy volt rá, de legalább takart sokat és nem fázott. A vámvizsgálat alatt elveszett a tömegben, de kifelé menet valami megütötte a fülemet.
- SoRa, HaNa! – a hang irányába fordultunk és ledöbbenve láttuk, amint a két lány egy karjaival integető negyvenes ajumma-hoz tart és összeölelkeznek. Hyunggal egymásra néztünk. Lehet, hogy nem is olaszok?
- HaNa -
Solange lakása a belvárosban volt, az éjszakai gyérebb forgalomban félórás út után értünk oda. Már tényleg majd leragadtak a szemeink, de próbáltunk ébren maradni. Mire ágyba kerültünk, volt már hajnali 2 óra is.
Mikor felébredtünk, Solange már nem reggelivel hanem ebéddel fogadott bennünket.
- Lányok, ti ezt komolyan egy hónapig akarjátok csinálni? – kérdezte hüledezve.
- Igen, Solange, ezekért a fiúkért képesek vagyunk erre. Ők keményen dolgoznak azért, hogy maximális teljesítményt nyújtsanak a koncerteken, mi is kibírjuk ezt. Értük mindent! – mondta SoRa, miközben elnyomott egy ásítást.
- Nem lehet, hogy van itt más is a háttérben? – kacsintott nevetve Solange.
- De, jól gondolod. Két fiú elrabolta a szívünket már azóta, hogy debütáltak. Amit csak lehet rólunk tudni, mindent tudunk, az összes zenét ismerjük, a koreo-k nagy részét és a dalok szövegét tudjuk. Mi vérbeli armyk vagyunk, de irántuk többet érzünk.
- És nem baj az, hogy ez valószínűleg egyoldalú szerelem marad? Hiszen ők nem ismernek titeket – erre összenéztünk és elmosolyodtunk – és mire vége a turnénak, hazautaznak. Talán sosem látjátok őket többet.
- Solange, el kell mondanunk neked valamit – és beavattuk tervünkbe, amit Sarah-nak is majd csak a nyári találkozáskor akartunk elmondani.
- Lányok, le a kalappal előttetek, hogy ebbe belevágtok! Hát akkor, csak azt kívánom nektek, hogy sikerüljön!
A csirkehúsos saláta meg egy kis desszert után öltözni kezdtünk. Farmert húztunk tornacipővel, a bandanát most a hajunkba kötöttük, és szintén a fiúk nevével ellátott fekete BTS pólót húztunk magunkra. Okulva az előző estéből, pulóvert is vittünk magunkkal.
- SoRa, szerinted vissza kellene adnom a pulóvert, ugye? – kérdeztem bánatosan.
- Miért? Mondta, hogy visszakéri? – mire elnevettem magam.
- Akkor is....
- Szerinted nincs neki másik pulóverje? Örülj, hogy hozzájutottál egyhez. Bár nekem lenne HoSeok-tól pulóverem! Ne is gondolkozz azon, hogy visszaadod! Megőrültél? Megtiltom!
- Hülye vagy! De én így szeretlek.
Solange autóval elvitt bennünket az AccorHotels Arena-ba, ahol a koncert lesz. A kapunyitásig még volt több mint két óra, és a fanok egyre csak szaporodtak. Ez már egy komolyabb méretű koncert lesz, tizenötezer ember lesz odabenn!
Szemtelenül tolakodunk a bejutáskor, és majdnem sikerült is a „helyünkre" találni. Igaz, nem pont középen álltunk, de tökéletes volt! A rajongók már alapoztak a koncertre, énekeltek és visítoztak. És végre megjöttek! Beálltak és Jimin rám mosolygott. Megint csak nagyon jó hangulatú előadás volt, de persze mi csak a két fiút láttuk. Na jó, a többit is. Voltak olyan mozdulatsorok, amikor leguggoltak és Jimin volt elöl, ilyenkor mindig engem nézett. Nem tudtam róla levenni a tekintetemet, teljesen rabul ejtett. De egyszer minden véget ér, mint ez a koncert is. A fiúk meghatottan búcsúzkodtak, hálásak voltak a nagyszerű közönségnek, és szeretetükről biztosították az armykat. Nem győzték a szívecskéket formázni kezükből és azt a rajongók felé dobálni. Jimin és HoSeok nagyon sok szívet dobott felénk, és ilyenkor mi majd elolvadtunk. Imádnivalók vagytok, srácok!
Egyre közelebb a találkozáshoz :) A fiúk bizony nagyon szeretnének megismerkedni velük, és most már vészesen közeledik.
Ne haragudjatok, ha nem válaszolok azonnal kommentjeitekre, de hajnalban utazom Londonba, hogy megnézzem ezeket az észveszejtő pasikat, és csak hétfőn este leszek gépközelben.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
