Két lány, akik érdeklődnek a koreai kultúra iránt, ezen belül is megdobogtatja szívüket egy konkrét banda. Amikor meghirdetésre kerül egy európai turné, képesek minden állomáson végig kísérni őket. Talán ez már több is, mint szimpla rajongás. A konc...
HaNa szenved. Nem tudom mi történt, nem tudom miért szakítottak, nem tudom ki verte meg. Mert egy percig sem hittem el, hogy megbotlott és beleütötte az arcát a csaptelepbe. Baromság. Aztán teljesen elhagyta magát. Épp csak bejárt az egyetemre, alig tanult, lerontotta minden jegyét. Félő volt, hogy nem fog tudni levizsgázni, de végül sikerült, igaz jóval elmaradt a féléves átlagától.
Jimin ugyanígy nem beszél. HoSeok sem tud zöldágra vergődni vele. Csak a gyakorlás, és az edzés, ráadásul újra diétázik. Te jó ég, már olyan sovány, hogy egy lány megirigyelhetné az alakját!
És akkor rájöttem, HaNa antidepresszánst szed. Amikor otthon volt, csak gubbasztott a fotelban, vagy az ágyban aludt. Többször kértem, mondja el, mi a baj, de mindig elutasított. Segíteni akartam. Segíteni akartam, hogy kirángassam ebből az állapotból, mert egyre jobban süllyedt a depresszióba. Már a viszonyunk sem volt olyan, mint régen. Elfordultam tőle, és csak HoSeok érdekelt. Hibáztam. A saját boldogságomat előbbre helyeztem, mintsem a barátnőmet mentettem volna meg. Nem lett volna szabad magára hagynom.
Úgy döntöttem, teszek egy utolsó kísérletet, hogy felrázzam ebből az állapotból, és rávettem a barátomat, menjünk el mindannyian Sokcho-ba. Nekik is kell egy kis kikapcsolódás, és NamJoon rámondta az áment. De hogy vegyem rá HaNa-t, hogy eljöjjön? Ha megtudja, hogy Jimin ott lesz, tiltakozni fog. Aztán megbeszéltük Jiminnel, hogy a hátsó ülésen húzza össze magát addig, míg elindulunk. Akkor már nem fog otthagyni bennünket.
Az utazás .... egy rémálommá változott. Az a kocsi, ami folyamatosan próbált kilökni bennünket a sávból .... JungKook nagyon ügyesen tartotta az autót. NamJoon telefonált, hogy hívták az autópálya rendőrséget, hamarosan itt lesznek és lekapcsolják ezt az ámokfutót. De HaNa valamit mondott, amit alig értettem.
- Nem tudják .... – motyogta maga elé.
- Hogy? – kérdeztem.
- Nem tudják .... szándékos .... tudom ki küldte őket ....
- HaNa .... te tudsz erről valamit? – fordultam felé, de mielőtt válaszolhatott volna, a szembejövő sávból hirtelen átvágott egy teherautó és teljes sebességgel belénk csapódott. A kocsink megpördült, majd fordult néhányat, nem emlékeztem másra.
Mikor magamhoz tértem, először HoSeok-ot láttam meg, úgy tűnt csak a kezét érte valami karcolás. Ebben a pillanatban feltépték a kocsi ajtaját, és NamJoon nézett be.
- Jól vagytok? Szálljatok ki gyorsan, mert folyik a benzin!
Kikászálódtunk, és leültünk az út szélén. De nem jött mindenki. HaNa és Jimin benn maradtak. Édes jó istenem, ugye nem most akarják megbeszélni a problémáikat? Hiszen NamJoon mondta, hogy folyik a benzin, húzzon mindenki a kocsiból! Kiabáltunk mindannyian, de nem jött válasz. Mire várnak, a kurva életbe? Nem hiszem el, miért nem jönnek már? Idegölő másodpercek voltak, és nem értettünk semmit.
- Na jó, én visszamegyek .... mi a fasz van már velük .... – mondta HoSeok, és elindult. Ebben a percben mindketten feltűntek a kocsi ajtajában és kiléptek, HaNa átölelte Jimin derekát, akinek a bal lába csupa vér volt. Megsérült? Fellélegeztünk, de korán. Az autó ugyanis abban a pillanatban felrobbant. A detonáció mindannyiunkat a földre kényszerített, és csak remélni tudtuk, hogy kettőjüknek nem esett baja.
Ahogy elszállt a füst, megdermedtünk a látványtól. HaNa .... vértócsában feküdt a földön, hátán .... hátán a leszakadt kocsiajtóval, mellette Jimin eléggé nyakatekert pózban. Azonnal odaszaladtunk, és leráncigáltuk azt a forró vackot a barátnőmről.
- HaNa .... ébredj, HaNa .... – próbáltam észhez téríteni, de megmozdítani nem mertem. Nem tudtam milyen sérülése lehet, de a hátáról leégett a póló, és .... borzalmas látvány volt.
- Jimin .... ébredj, Jimin .... – őt ugyanígy próbálták életre kelteni a srácok, de sikertelenül.
Nem sokkal hagyhattuk el Seoul-t, a mentők bármelyik pillanatban megérkezhettek. Sírva térdeltem HaNa mellett, kezét szorongatva. Nem hagyhat itt, nem lehet, még hátravan az egyetem, és még olyan sok mindent nem láttunk .... HaNa, ne hagyj itt ....
Éles sziréna zavarta meg fájdalmas gondolataimat, mindkettőjüket azonnal hordágyra tették és közölték, hogy a Samsung Medical Centerbe viszik őket. Közben megérkeztek a rendőrök is, és elmondtunk mindent, amit csak tudtunk. A kocsikban volt kamera, a felvételt készségesen átadtuk a rendőröknek, hogy minél hamarabb elkezdhessék a nyomozást a teherautó és a SUV után.
Mindannyian átültünk az épen maradt autóba, és visszafordultunk. Természetes, hogy a kirándulást lefújtuk, hiszen a barátaink voltak az elsők. Jin egyenesen a kórház felé vette az irányt, és nem érdekelte különösebben a sebességkorlátozás sem. Csak .... ott akartunk lenni .... velük.
A kórházban elmondták, hogy HaNa már a műtőben van, az ő sérülése súlyos. Jimint a másikban vizsgálják, mert egyelőre nincs eszméleténél. Leültünk, ki hová tudott, én HoSeok karjaiban találtam vigaszt. Féltem. Féltem, hogy valami rossz fog történni, hogy az esés következtében HaNa beütötte a fejét .... és az az égett háta sem volt bizalomgerjesztő.
JungKook és Taehyung elmentek kávéért, majd megkezdődött az idegölő várakozás és a versenyfutás az idővel.
Úgy tűnik HaNa sérülése igen komoly és összetett, míg Jimin talán megúszta könnyebben. Vagy ki tudja ... ?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
