Két lány, akik érdeklődnek a koreai kultúra iránt, ezen belül is megdobogtatja szívüket egy konkrét banda. Amikor meghirdetésre kerül egy európai turné, képesek minden állomáson végig kísérni őket. Talán ez már több is, mint szimpla rajongás. A konc...
A nappaliban ücsörögtünk, míg Jin a konyhában szorgoskodott, ahonnét isteni illatok szálltak felénk. A srácok a következő album dalairól beszéltek, mi inkább csendes szemlélői voltunk a dolgoknak. Jimin egy percre sem feledkezett meg rólam, folyamatosan a hátam simogatta, másik kezét meg összekulcsolta enyémmel.
- Taehyung mikor jön már? – érdeklődött JungKook.
- Már itt kellene lennie, hozza a barátnőjét bemutatni – válaszolt NamJoon. – Ti tudtok valamit róla? Mármint a lányról.
- Nem sokat árult el róla, de dögös kis csajszi – jegyezte meg HoSeok, mire SoRa összeráncolt szemekkel nézett rá. – Most mi van? Ettől még nem csallak meg, de igaz ami igaz.
Nem sokat vártunk, mikor nyílt az ajtó és Taehyung lépett be rajta, maga után húzva egy fekete hajú lányt. Tényleg szép volt, csinos, az alakját bárki megirigyelhette volna. Kicsit sok volt az arcán a festék, de semmi kivetnivalót nem találhattunk benne.
- Sziasztok! – köszönt kicsit félénken, és csak szorongatta a barátja kezét.
- Fiúk, bemutatom nektek a barátnőmet, MiHit.
- Szia MiHi, gyere ülj le közénk! Mivel foglalkozol? – vette kezébe az irányítást a leader.
- Egészen hétköznapi dologgal, eladó vagyok egy ruházati boltban. Ott találkoztunk először.
- Aztán másodszor, majd harmadszor .... és egyre többször – nevetett Taehyung.
- Hadd találjam ki – szólt közbe a maknae – biztos egy Gucci boltban dolgozol, ugye?
A többiek harsány nevetésben törtek ki, mire MiHi elrebegett egy halk igent.
Velünk szemben ültek le, és ahogy rám nézett, valami fura érzés fogott el. Nem tudtam volna megmagyarázni, hogy mi, de úgy éreztem, vigyáznom kell vele. Azonnal beilleszkedett, jókat kacarászott, és mindenkivel szóba elegyedett.
A vacsoránál is szembe kerültünk, és bár Taehyung folyamatosan sugdolózott valamit a fülébe, ő engem, vagyis inkább Jimint nézte. Elhessegettem a gondolatot, de a féltékenység bekúszott a szívembe.
Vacsora után a fiúk hazakísértek bennünket nem titkolt szándékkal, hogy ott is maradnak. Amikor kettesben voltunk, megkérdeztem Jimintől.
- Neked nem furcsa Taehyung barátnője?
- Hogy érted? Kedves lánynak tűnik, úgy látom a többiek is hamar befogadták.
- Igen, hamar ....
- Kicsim, mi a baj?
- Nekem olyan fura volt, ahogy rám nézett. Meg ott ült a barátja mellette, és folyamatosan téged bámult.
- Biztos én vagyok a biasa – nevetett, és egy csókkal el is hallgattatott.
Igyekeztem nem foglalkozni vele többet, SoRanak sem említettem. Az egyetemen a félévi vizsgaidőszak közeledett, rengeteget tanultunk, a srácok folyamatosan próbáltak a különböző díjátadókra. Alig tudtunk találkozni, hiszen éjszakába nyúltak a próbáik, vagy a fellépések.
Egy pénteki napon hazafelé tartottam az egyetemről, és beugrottam az útba eső kis boltba. Úgy emlékeztem, elfogyott néhány fűszer és egy kis nasira is vágyakoztam. Végül majdnem telepakoltam a kosaramat és a pénztár felé igyekeztem, mikor valaki rám köszönt.
- HaNa? – megfordultam, és MiHi állt szemben velem. – Szia, rég találkoztunk.
- Szia, vizsgáink lesznek és rengeteget tanulunk.
- Szóval egyetemre jártok? Rég jártatok a dormban – jegyezte meg, és ez szöget ütött a fejembe. Ezek szerint ő járt ott mostanában?
- A srácok éjszaka is próbálnak, mi meg tanulunk – magyarázkodtam.
- Attól eljöhettetek volna, én is ott vagyok minden éjszaka. Taehyungnak semmi nem elég .... ha érted mire gondolok – halkította le szavait. Ezek szerint nem egyszerre végeznek, vagy ő már ott is lakik? Nem akartam bunkó lenni, ezért nem kérdeztem meg. – Sokat beszélgettem Jiminnel is, és egyszer sikerült videójátékban megvernem. No de megyek, mert viszem a drágámnak a chipset meg a csokit. Örültem, hogy láttalak, gyertek majd el!
Elköszöntem, és egyszerűen nem tudtam hová tenni a dolgokat. Tehát ő ott lakik, Taehyung ráér vele lenni, sőt Jimin is, és még játszottak is vele. Akkor csak .... hozzám nem tud eljönni? De HoSeok sem jött el .... A hetekkel ezelőtti féltékenység mardosta a szívemet, és mindenféle rossz gondolat kúszott az agyamba.
Egy hét múlva karácsony, próbáltam az ünnepre koncentrálni. SoRaval egy egész délutánt szántunk az ajándékvásárlásra, mert nem igazán tudtuk, hogy mit vegyünk. Hiszen a barátaink idolok, akiket a rajongók elhalmoztak mindennel, ruhaneművel, ékszerekkel, műszaki cuccokkal .... Végül én egy pulóvert vettem Jiminnek, HoSeok meg egy inget kap majd, SoRa pedig egy piros csipkés fehérnemű szettet.
December 25-én felléptek egy zenei műsorban, de megbeszéltük, hogy utána a dormban találkozunk. Izgatottan készülődtünk, mindketten ruhát választottunk, én kéket, míg barátnőm zöldet. Le sem tagadhatnánk, hogy nem a pasik kedvenc színét öltöttük magunkra.
Este kilenc órára hívtunk egy taxit, amit a srácokhoz vitt bennünket. Meg sem lepődtem, hogy az ajtót MiHi nyitotta egy akkora ruhának nevezett valamiben, kétséges volt, hogyan tud benne leülni anélkül, hogy az egész feneke ne lenne ki belőle. Gusztustalannak tartottam, hogy hét fiú fogja csorgatni a nyálát utána, mert azt meg kell hagyni, az alakja tökéletes.
- Vártunk már benneteket – terelt beljebb mosolyogva bennünket, mintha legalább is ő lenne a házigazda. Jimin és HoSeok elénk jöttek, és egy apró csókkal köszöntöttek.
A zöld szemű szörnyeteg máris felbukkant .... vajon HaNa csak képzelődik, vagy tényleg tartani kell ettől a MiHitől? De valami történt Jiminnel is ....
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
