Két lány, akik érdeklődnek a koreai kultúra iránt, ezen belül is megdobogtatja szívüket egy konkrét banda. Amikor meghirdetésre kerül egy európai turné, képesek minden állomáson végig kísérni őket. Talán ez már több is, mint szimpla rajongás. A konc...
Egy keddi napon hamarabb véget ért a próbánk, a hyungok elmentek vásárolni, míg mi hárman hazajöttünk. Fáradtak voltunk, nem is igazán szóltunk, csak lerugdostuk a cipőnket és a nappaliban le akartuk dobni magunkat, hogy lazuljunk egy kicsit. Hangokat hallottunk az egyik szoba felől, és először csak egymásra néztünk, ki lehet az, hiszen a többiek még nem értek haza. Aztán közelítve megismertük MiHi hangját. Taehyung már majdnem belépett az ajtón, mikor érdekes dolog ütötte meg a fülünket. Intettem, hogy álljon meg és hallgasson.
- Eddig minden sikerült. Nem gondoltam volna, hogy ez a Jimin ennyire naiv, de majd nekem is könnyebb lesz vele. (...) Elhitettem vele, hogy az a kis cafka megcsalja őt. Mutattam neki egy fényképet, de nem vette észre, hogy csak egy ügyes photoshop volt. (...) Nem, innentől nem is kereste azt a lányt, olyan bánatos volt, már majdnem kiestem a szerepemből és meg akartam vigasztalni. De sikerült elcsalnom egy buliba, és ott össze akartam hozni EunJi-vel. (...) Egy alkalomba én se haltam volna bele, ennyit engedtem volna. EunJi ügyesen leitatta és egy kis ajzószert is tett bele, de az utolsó pillanatban eszébe jutott, hogy barátnője van, és lelépett. (...) Azért fotót sikerült csinálnom, és ezt meg is mutattam annak a hülyének. Persze megfenyegettem, hogy tartsa magát távol Jimintől, mert mindkettőjüket tönkreteszem. (...) Dehogyis, hazudtam, hát hogy is tudnék az én egyetlen szerelmemnek ártani? Aztán véletlenül meghallottam, hogy találkozni fognak, mert Jimin beszélni akar vele. Na ezt nem engedhettem, hiszen akkor minden kiderült volna. Megvártuk míg HaNa végez a boltban, aztán elbeszélgettünk vele. (....) Na jó, egy kicsit erőszakosak voltak a srácok, de néhány ütésbe nem halt még bele senki sem. Szegény Jimint úgy sajnáltam, hogy hiába várt a kávézóban majdnem egy órát .... (...) Kénytelen voltam ehhez folyamodni, mert először úgy volt, hogy Jimin nem megy, aztán mikor kiderült, hogy HaNa is ott lesz, mégis elment. Természetesen én távol maradtam, Taehyung mindent elhitt, amit hazudtam neki. Ügyesek voltak a srácok, mert először csak ijesztgették őket, és amikor ezzel voltak elfoglalva, YongSun támadott a teherautóval. (...) Kár, hogy sikerült kimenekülnie, de most legalább kórházban van, Jimin meg nem emlékszik rá.
A döbbenettől megmozdulni sem tudtunk. Iszonyatos görcs állt a fejembe, azt hittem ott rögtön elájulok. Képek ugráltak a szemem előtt, és rájöttem, az agyam próbál emlékezni. Csak szorítottam fejemet és masszíroztam, hátha elmúlik. Aztán .... beugrott minden. Az európai turné, séta a párizsi parkban, ahol először csókoltam meg, majd a búcsúzás, az egész nyáron át tartó várakozás, majd a viszontlátás mikor megérkeztek a barátnőjével Seoul-ba, az első együttlétünk az erdei nyaralóban, az együtt töltött szenvedélyes éjszakák, az eltávolodásunk, és a soha ki nem mondott szakításunk. HaNa .... emlékszem rád, mindenre emlékszem! Hogy is felejthetnélek el?
Nem tétováztam tovább, Taehyunggal együtt berontottunk a szobába. MiHi meglepődve próbált a barátja nyakába bújni, de Taehyung levette a karjait.
- Mi baj van, mackó? – kérdezte.
- Azt hiszem, épp eleget hallottunk ahhoz, hogy most azonnal eltűnj innen.
- Taehyung, mi történt?
- MiHi, mindent hallottunk. Nem gondoltam, hogy te ilyen hazug vagy. Én szerettelek, és bíztam benned. Tűnj el az életemből, és felejtsd el, hogy valaha is ismertél!
- Jimin .... – fordult hozzám némi könnycseppet kisajtolva szeméből – ugye te nem küldesz el?
- Hogy tudtad ezt tenni velünk? HaNa ....
- Nem akarom ezt a nevet hallani többet! – felkaptuk fejünket rikácsoló hangjára. – Azt hitted Taehyung, hogy én veled akartam lenni? Nem tagadom, a szex jó volt veled, de te csak azért kellettél, hogy bejuthassak a dormba. Sosem szerettelek, én egyetlen embert akarok csak, és az te vagy, Jimin – fordult felém.
- Te megőrültél .... nekem barátnőm van ....
- Ja, most már emlékszel rá? – nevetett. – A kis barátnőd jelenleg kómában fekszik a kórházban, és remélem soha nem fog felébredni – kezeim ökölbe szorultak erre a kijelentésére.
- Hogy lehetsz ilyen kegyetlen? Képes voltál megveretni?
- Ha másképp nem értette, hogy tűnjön el a közeledből. Bizonyára nagyon szerelmes volt, hiszen elég volt csak annyit mondanom, tönkreteszem a karriered, máris sírva könyörgött, hogy hagyjalak békén. De hogy is tudtam volna neked ártani, mikor én téged szeretlek?
- Ezt nevezed te szerelemnek? Te beteg vagy!
- Jimin .... neked velem kell lenned, én vagyok a hozzád való, én mindent megtennék neked!
- Soha nem kellenél, HaNa nyomába sem érhetsz, a kisujja többet ér, mint a te egészed!
- Ne említsd őt többé, érted? Fogadd el, hogy nincs, itt vagyok én neked! – fonta karjait nyakam köré, de egy határozott mozdulattal lerántottam onnan.
- Jimin, ne lökj el, én szeretlek!
Kiderült hát ki áll a baleset mögött, és mit el nem követett, hogy megkaparintsa Jimint. Mert ez volt a célja első perctől fogva. A srácok vajon mit fognak tenni? És Jimin ezek után felkeresi-e Hana-t?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
