A király táncosa (KageHina, yaoi) <befejezett>

⚠17.rész ~ Elszabadult vágyak⚠

Hinata szemszöge:

Azonnal rohantam Shorához, hogy felébresszem. Az az ember a tesóm szeretője, ahogyan Kags mondta? Ő róla kérdezett volna az erdőben? Angyal.
Milyen különös becenév, vajon mi az igazi neve? Muszály lesz Shorával beszélnem.

-Shora, gyere, kelj fel! -szólongattam lágyan.

-Csak még öt percet kérek... -motyogta, majd átfordult a másik oldalára, hogy tovább aludjon.

-Ajj, ne már Shora! Angyal vár rád!

-Angyal? Angyal itt van? -pattant ki azonnal az ágyból.

-Igen, kért hogy szóljunk neked. Kags vele maradt. De ki ez az Angyal?

-Angyal itt van! Eljött értem! -kiabálta ujjongva, teljesen figyelmen kívül hagyva a kérdéseimet.

-Hol van? Jajj, Shoyo, igyekezz már!

-Várj! Először fésülködj meg, úgy nézel ki mint egy banya. Ha így meglát biztosan sikító rohamot fog kapni.

-Shoyooooo! Olyan gonosz vaaagy!

-Én csak az igazságot mondtam, tesó! -kacagtam ahogyan körbe kergetett a szobában.

Miután végül vissza indultunk, Shora szinte rohant ehhez az Angyalhoz. Ahogyan meglátta azonnal a karjaiba vetette magát, majd kettesben elsétáltak valamerre.

-Tobio, ki ez az Angyal?

-Shora szeretője.

-Oké, oké. De azon kívül.

-Fogalmam sincs, Shora nem mondott túl sokat róla. Csupán azt tudom, hogy hozzá szeretne tartozni. A felesége akar lenni. -mondta megpillantva értetlenkedő arcomat.

-Ó, nem hallgatjuk ki őket? Én kíváncsi vagyoook...

-Szó sem lehet róla! Ez most tényleg a kettőjük dolga.

-Ajj már, mindig elrontod a szórakozásom.

-Ha kémkednél utánuk, akkor az én szórakozásom ronatnád el. Gyere, menjünk! -szólt majd kézenragadva vissza vezetett a palotába.

-Mit csinálunk? -kérdeztem izgatottan, hiszen régen volt időnk kettesbe lenni.

-Majd meglátod. -suttogta sejtelmesen, majd a lakosztályába vezetett.

Hatalmas szobája volt, mondjuk megértem, hiszen ő a király...
Amíg én a számat tátottam és körül néztem a helyiségben addig ő csendesen bezárta az ajtót, majd mögém lépve átkarolt. A vállamra hajtotta a fejét, úgy búgta a fülembe.

-Kívánlak! -majd meg sem várva a válaszomat megcsókolt. Vad, követelőző és kiéhezett csók volt. Akár csak a tűz, ami felégeti az erdőt, úgy égette el a csók ereje a kételyeimet. Valóban vágyik rám, szeret engem. Nyelvünk hosszú csatát vívott a dominanciáért, azonban hirtelen mindketten kifogytunk a levegőből. Kags ezt a pillanatot használta ki, hogy felkapjon és a hatalmas, puha ágyához vigyen.

Óvatosan az ágy szélére helyezett, majd ő maga beállt a lábaim közé így folytatva a csókolodzást. Lassan hanyatt döntött az ágyon, majd rám mászott. Feljebb tornásztam magam, hogy ő is kénylemesen elférjen. Felém tornyosult, szeme kékje sötétlett az elfojtott vágytól. Átkaroltam a nyakát, csókunkat még véletlenül sem szakítottuk volna meg. Hatalmas tenyerével a pólóm szélét piszkálta, majd feltűrte a zavaró ruhadarabot, hogy a pőre bőrömet tudja simogatni. Apró sóhajokkal vegyült csókunk, ahogyan egyre feljebb és feljebb haladt a mellkasom felé. Mikor elért a mellbimbóimat apró köröket kezdett el körülöttük írni, majd finoman meg is csipkedte őket. Csupán ekkor hagyta abba a csók csatánkat, de csak azért hogy máshol tudjon kényeztetni. Most a szájával kezdett játszani a mellbimbóimmal, szopogatta őket miközben én kéjesen nyögtem.

-Annyira puha, annyira fehér és édes. Pont ahogyan elképzeltem. -morogta a testemnek.

Csípőmre ült, így valószínűleg megérezhette a merev férfiasságomat, ugyanis szexin azt búgta:

-Milyen perverz angyalt fogtam. Pedig ez csak a kezdet volt! -majd terpeszbe nyitotta a lábam, hogy közéjük tudjon férkőzni. Nekem nyomta alsó tájékát, így már én is érezhettem, hogy nem csak engem izgatott fel ez a kis előjáték.

-Király mondja szolgának, hogy felizgult ennyitől? Tobió te sem vagy különb! -kuncogtam, meglátva elvörösödő arcát.

-A magamévá teszlek, ezért a szemtelenségért! -fújtatott dühösen, majd elkezdte lehúzni a nadrágomat. Azonban ez már túl sok volt nekem, én még várni akarok ezzel a dologgal! kiáltottam magamban, majd felpattanva az ágyról feltéptem az ajtót és ott hagytam szegény Kagsot vágyaiban és értetlenségében.