Kageyama szemszöge:
Nagyokat pislogva nyitottam ki a szemem reggel. Minden tagom iszonyatosan fájt, ahogyan megróbáltam megfordulni.
Ám a mozgási kísérletem kudarcba fulladt, mert Shoyo a karomon, lábamon feküdt teljes testsúlyával.
Ezek után nem is csodálkozom, hogy minden végtagom elgémberedett. Ám, mégis óvatosan lehámoztam magamról a kis vöröst, majd felkeltem az ágyból, hogy egy frissítő sétát tegyek a kertben.
Mosolyogva pillantottam rá a még mindig békésen szundikáló Shoyora. A takarót éjszaka valószínűleg lerugta magáról, vagy lehet, hogy én vettem el, ugyanis a földön találtam meg.
Óvatosan be akartam takargatni a kis álomszuszékot, amikor hirtelen gyanús púpra lettem figyelmes Hinata nadrágja körül.
Minden figyelmemet a kidudorodásra összpontosítottam, de főként arra, hogy ne vessem rá azonnal magam.
Ám a vágyaim elég gyorsan győzedelmeskedtek az etikettem felett, elveim sikítva buktak alá a mélybe.
Az ajándékos dobozkát az ágyunk meletti kisasztalra helyeztem, melyet séta előtt vettem magamhoz, hogy biztosan biztonságba legyen, bármi is történjék.
Majd a még mindig alvó Hinata felé fordulva, megnyaltam a szám szélét és elégedetten mordultam egyet.
Nem akartam felébreszteni, így próbáltam a lehető "legnemfelébresztő" módon kielégíteni a vöröske reggeli merevedését.
Pajkos vigyorral az arcomon helyezkedtem el az ágy alsó részén, pont úgy, hogy a célpontom szem magasságba legyen.
Shoyo, mily meggondolatlanul, pizsamában aludt, így két felesleges réteget kell eltávolítanom, mielőtt lecsaphatnék a prédámra.
A pizsamanadrágját könnyűszerrel levettem róla, szárnyaimmal picit megemeltem a lábát, így már könnyen ki tudtam belőle bújtatni.
Az alsónadrágjától azonban nem akartam ennyire gyorsan megválni, először egy kis vadászatot akartam rendezni saját magamnak.
A puha anyagon keresztül kezdtem simogatni merevedését, mely láthatólag még álmában is élvezetet okozott neki.
Apró, csábító nyögések hagyták el a száját, melyekre én is egyre jobban kezdtem felizgulni.
Alig bírtam magammal amikor az alsónadrágon keresztül először csak finoman megnyaltam azt a részt, ahol a férfiassága hegyét kirajzolta egy pici, átnedvesedett kör.
Erre persze már egy kicsit élesebb nyögés volt a válasz, de a kis vörös továbbra is "békésen" szendergett. A reakcióján felbátorodva kezdtem körözni a nyelvemmel, egyre nagyobb foltot csinálva az anyagon.
Mikor már én magam nem tudtam visszafogni a vágyaimat, óvatosan a csípóvonalán végigvezetve a kezem, akasztottam be a féhérnemű szélébe.
A lehető legóvatosabban emeltem meg az anyagot, hogy a lehúzásával ne okozzak neki fájdalmat. Az pizsamanadrágnál alkalmazott teknikát használva hamarosan az utolsó zavaró tényező is a földön landolt.
A látvány pedig ami elém tárult, egyszerűen mesésen hatalmas volt. Élvezettel nyaltam meg a hegyét, majd Hinata arcát figyelve kaptam be a számba csupán a legvégét férfiasságának.
Az arcán olyan kifejezések játszottak, melyeket sosem fogok elfeledni. Az az élvezettel teli pillantás.
Pillantás.
Ijedten néztem rá, arra várva, hogy ismét megfedjen, de álomittasan csak ennyit tudott kinyögni:
-Tobio, mondd, miért hagyzad abba?
VOUS LISEZ
A király táncosa (KageHina, yaoi) <befejezett>
FanfictionKageyama Tobio egy félelmetes, jégszívű és ijesztő király. Soha, senki nem került közel hozzá, és ő nem is engedné. Azonban a magány és elutasítás fájdalmasabb mint gondolta. Vajon lesz aki elhozza számára a boldogságot?
