A pusztítás ereje

Hírek

~Dupont iskola~

Nino és Alya barátaikkal beszélgettek. Mindketten rettentő fáradtnak néztek ki, és nem voltak szerves részei a beszélgetésnek, inkább saját gondolatvilágukkal voltak elfoglalva. Marinette még néha néha produkált egy egy hümmögést, hogy legalább megpróbálja fenntartani látszatát annak, hogy figyel, azonban Adrien még "ennyire sem méltatta" a társaságot.
A fiú minél többet gondolt Jamesre és Katicabogárra annál rosszabb kedvű lett. Félelmei egyre erősebbek lettek. Találkozni akart a lánnyal, meg akart győződni arról, hogy tényleg nincs baja. Önkéntelenül is a legrosszabbra gondolt.
Marinettenek sokkal kevésbé fájt a dereka. Otthon borogatta hidegvizes kendővel, ami enyhítette fájdalmát, és természetesen a tapaszokat is táskájába süllyesztette.
- Remek volt a mai társaságotok....- búcsúzott Alya.
- Bocs, mondtam, hogy fáradt vagyok!- ölelte meg barátnőjét.
Adriennek még várnia kellett az autójára. Rejtélyes módon testőre késett.
-Várj kérlek!- kapott Mari után.- Hogy van a derekad?- jutott eszébe, amit Plagg mondott neki: ,,Kölyök ne keverd ide Marinette-et! Az az eset egy külön tál sajt." A srácban valahogy még is motoszkált valami.
- Igazán jól vagyok én....már sokkal kevésbé fáj!
- Örülök!- ekkor futott be a kocsija, így kis beszélgetésüknek vége lett.

○○○○○

Miután Marinette hazaért, egyből ágyára ült, és hidegvizes borogatást tett derekára.
- Sokkal jobb!- hunyta be szemeit.
- Ez nagyon nem jó Marinette! Nem gondolod, hogy Macskának is szólni kéne?
- Nem! Nem akarok neki szólni! Nem akarom, hogy aggódjon! Most már James és a Mester is tud róla! Nem kell ennél több! Mit tudna segíteni? Hiszen én is alig tudok valamit a talizmánokról vagy az erejükről!
- Plagg segíthetne!
- Akkor szólj Macska kwamijának! De ne Macskának!
- Miért tiltakozol ezellen ennyire?
- Mert....mert nem akarom, hogy aggódjon értem!- hangzott cseppet sem meggyőzően a lány.
- Marinette!
- Dehát...
- Miért akarod elhallgatni ezt előle? Hiszen ő a társad! Feltétlen meg kell bízzatok egymásban!
- Benne bízok a legjobban! Az életemet is rábíznám!
- Akkor?
- Pont ez az! Magát okolná! Ismerem! Lelkiismeretfurdalása lenne! Hiszen ő ért hozzám! Ne-nem akarom, hogy emiatt akumatizálja Halálfej! Jobb, ha nem tudja!
- Marinette.....ez nagyon kedves tőled!- ölelte meg a lányt.- De veszélyes játékot űzöl! Ha mégis kiderül valahogy...rosszabb lesz, ha úgy tudja meg!
Marinette ebbe nem gondolt bele. Már nem mintha változtatott volna álláspontján, azonban be kellett lássa, kwamijának igaza van.
Beszélgetésüket Marinette telefonja zavarta meg.
- Szia anya! Miért hívtál?- vette fel.
- Szia Drágám, csak szólni akartam, hpgy apáddal elutaztunk a nagyihoz! Beteg szegény, úgyhogy segítünk neki ezen a héten! Te is jöhettétl volna, de ugye suli van!
- Igen persze! Adjátok át neki, hogy üdvözlöm és jobbulást!
- Bocsi, hogy ez így jött ki!
Ekkor Mari telefonja egy beérkező hívást jelzett. James hívta. Még előtte való nap cseréltek elérhetőséget, hogy tájékoztathassák egymást.
- Anya hívnak, le kell tennem, de holnap beugrom hozzád! Rendben?
- Vajon ki hívhat?- mosolygott.
- Jobbulást a nagyinak és vigyázzatok magatokra!- tette le a telefont.
- Marinette, ön az?- kérdezte James, mikor felvette a telefont.
- Igen James, miért hívott?
- Ma jártam Fu Mesternél! Jobb lenne, ha ezt nem telefonon beszélnénk meg!

○○○○○

Adrien mikor hazaért, semmi kedve sem volt otthon lenni. Unottan dobta le táskáját ágya mellé.
- Ugyan kölyök! Ne ennyire látványosan!
- Inkább told be gyorsan azt a szelet sajtot!
- Ugyan minek siessek?
- Hogy minél hamarabb át tudjak alakulni!
- Szaladnál szíved hölgyéhez?
- Nem!- hallatszott kissé gondterheltség hangjában.
Adrien kezdte felkészíteni magát fejben. Remélte, hogy mihamarabb találkozhat James Charlesszal. Nem akarta titkolni, hogy kicsoda. Egyenesen meg akarta mondani, hogy ő Fekete Macska. Nagyon érdekelte, hogy mi történhetett Mimivel. Habár a férfinak hamis emlékei voltak, remélte, rájön, hogy mi késztethette anno Jamest ártó ereje használatára. Vele már majdnem megtörtént, hogy megérintette társát. Igaz, hogy véletlen volt, nem szándékos, bizalmát magában így is elvesztette.
- Nem szabadna magadat okolnod! Jobban kellet volna figyeljetek! Mindketten. És így sem történt baj!
- Honnan tudhatod? Ha részlegesen bántottam?
- Ez te is tudod hogy jóformán lehetetlen!- keszdett feszültebben fészkelődni.
- Persze....Végeztél? Plagg, karmokat ki!

○○○○○
~James Charles lakása~

- Szép napot!- nyitott ajtót Marinettenek James.
- Jó napot! Mi miatt hívott? Mi volt ilyen sürgős?
- Jobb lesz, ha ezt benn beszéljük meg!- invitál be.
A férfi leültette a nappaliban, majd egy csésze teát is adott neki.
- Beszéltem Fuval! - kezdte kissé gondterhelten.
- Ugye semmi rossz....- sápadt el.
- Nyugodjon meg kishölgy! Hadd mondjam végig! A jó hír, hogy tud gyógymódot erre. Nem értette, hogy a szerencsetalizmánja miért nem állította helyre, azonban nem kilátástalan a helyzet. A baj az, hogy meg kell fejtse a kódot, a könyv kódját. A könyv számos rejtélyt hordoz még, amit nem sikerült a Mesternek feltárni, ez is egy a sok közül. Ez az egyik legnehezebb gyógyszer, amit valaha látott. Már most tudja, hogy komplikált, addig viszont ki kell tartania! A probléma viszont az, hogy....a sebe terjed. Mintha szépen lassan fel akarná emészteni, hogy eltűnjön, mintha csak valóban megérintette volna a társa. Valahogy le kell lassítsuk ezt a terjedést!
- Akkor....lehet késő lesz, mire a Mester végez?- rémült meg.
- Megígérem, hogy nem lesz késő!- tette kezét a lányéra.- Fontos, hogy ne erőltesse, hátha ezzel visszaszorítjuk a terjedést. Jobb lenne talán, ha szólna erről Fekete Macskának is! Ha tudja, vigyázni is tudna önre, hogy nehogy támadás érje ott, vagy hasonló! Fuval bennünk az is felmerült, hogy erre az időre lehet jobb lenne egy helyettest keresni magácska helyett, ha szeretné! Nem kötelező, de ha emiatt romlik az állapota....
- Egyelőre nem tartunk még itt!- ellenkezett.- Mi mást tudnék még esetleg tenni?
- Még gondolkodunk a problémán! Menjen nyugodtan haza, és pihenjen sokat! Ha egyéb, új tüneteket tapasztal, akkor szóljon, addig is viszont mást nem tehetünk!
- Köszönök mindent James!- állt fel Marinette.
- Megteszek minden tőlem telhetőt!- nézett komolyan, ám megértően szemébe.
- Bármi is van, keressen fel nyugodtan! Akár jöhet éjszaka is! Ne féljen segítséget kérni! Szóljon Macskának is és...
- Nem szeretném neki elmondani! É-én nem....én....Kérem! Ha találkozik vele, se említse ezt! Kérem!
- Dehát miért?
- Még várjunk vele! Majd elmondom neki! De nem most!
- Rendben!- mosolygott kedvesen és felsegítette a lány kabátját.

○○○○○
~Párizs háztetőin~

Adrien céltalanul bolyongott a háztetőkön. Ide-oda ugrált és nem tudta mit csináljon. Mikor átalakult, egyből Katicát hívta, de a lány nem volt elérhető. Folyton rajta járt a feje. Nem bírt nem rá gondolni. Valamiért nem hitt neki, hasát illetően. Fura érzése volt, mintha nem mondana igazat.
Épp a mozi környékén mászkált, amikor  meglátta társát.
- Bogaram!- kiáltott utána felvidulva.
- Macska?- lepődött meg a lány.- Hát te hogy-hogy itt vagy? Új aku....
- Nem, nyugi!- szökkent a lány mellé.- Csak kijöttem! Te?
- Jamesnél voltam!- válaszolt, de hangjában szomorúság bújkált.
- Történt valami?- kérdezte aggódva a fiú.- Van kedved beszélgetni?- küldött egy bátorító mosolyt.- Te meg én és egy forrócsoki?
- Rendben!- kacagott a hősnő.

Sziasztook!😊🤗

Nos kis kimaradás után de megérkezett ez a fejezet is, remélem tetszett!
Remélem, hogy most már heti rendszerességgel tudok ismét új fejezeteket hozni!😊
Addig is szép hétvégét mindenkinek!🐾

Annalulu🐞