Megtörhetetlen jégszív /BEFEJEZETT/

💛 39. fejezet 💛

- Hello, Gabe - fogott Chris férfiasan kezet Gabe-bel. Sosem hittem volna, hogy egyszer örülni fogok a jelenlétének.

- Nem hittem volna, hogy pont itt fogunk találkozni - mondta Gabe. - Csak nem a főiskolára jöttél?

- Á, dehogy. Inkább csak úgy döntöttem, hogy letelepedek a városban - nézett rám. - Bár ennek sokan nem örülnek.

Aztán folytatták a beszélgetést számomra teljesen érthetetlen dolgokról. Szerencsére megjelent Liam, ezért már nem éreztem annyira kínosan magam.

****

Éjfélre már teljesen kifáradtam a sok táncolásba, és életembe először egy korty alkoholt se ittam az este. Chris egész este csak Gabe-bel és Liam-mel beszélgetett, meg még pár számomra ismeretlen sráccal. Párszor összeakadt a tekintetünk, de én mindig elfordultam inkább.

Mikor már tényleg nem álltam a lábamon, odaténferegtem hozzájuk, és leültem az egytelen szabadon hagyott székre, ami történetesen Gabe mellett volt. A többiek addigra már elmentek, és csak Liam, Gabe és Chris maradt. Liam-nek már lejárt a munkaideje, ezét nyugodtan tudott iszogatni velük.

- Na, kitáncoltad magad? - intézte felém Liam.

- Még nem - válaszoltam. - Csak gondoltam leülök egyet pihenni, és boldogítani titeket.

- Akkor is boldogítottál, amikor tönkretettél egyszerre két kapcsolatomat is -mondta Gabe, kicsit lassabban, mint ahogy általában szokott beszélni. Látszott rajta, hogy már ivott pár felest.

- Nem tudom, miről beszélsz - hazudtam.

Pontosan tudtam, hogy miről is beszél. Még Seattle-be, amikor meghallottam egy síró hangot a WC-ből. Samantha volt az, aki Gabe barátnője volt. És éppen a legjobb barátnőjével csalta meg Gabe.

- Szóval akkor azt mondod, hogy nem te buzdítottad Sam-met, hogy szakítson velem, és utána le is öntsön.

- A leöntést nem én találtam ki, az már a saját hirtelen felindulásból tett cselekedete volt.

- Miről maradtam én le - szólt közbe Chris.

- Erről én sem tudtam, pedig elvileg ott kellet, hogy legyek - mondta Liam mosolyogva.

- De Cami-t viszont te öntötted le - tette hozzá Gabe.

- Az véletlen volt - védekeztem. - De ő is megérdemelte.

- Samantha azóta utál engem - hajtotta le bűnbánóan a fejét. - Pedig próbáltam tőle bocsánatot kérni. Sokszor. Folyamatosan írogatok neki, de meg se nézi. Ennyire még sosem futottam egy lány után sem.

- Megcsaltad a legjobb barátnőjével. Ezen senki sem tud könnyen túllépni - annyira elkeseredettnek tűnt, hogy nagyon megsajnáltam.

- Tartjátok még a kapcsolatot?

- Párszor beszéltünk, de már nem annyira. Miért?

- Nem akarsz megszervezni nekem egy találkozót vele?

- Miért tenném? - megszerveztem volna neki minden kérdés nélkül. Mert Samanthá-nak Gabe még mindig fájó pont volt, de félt, hogy újra megteszi.

Azt vártam, hogy Gabe kimondja, hogy mennyire sokat jelent neki Sam, és mindent megtenne, hogy visszaszerezze.

- Mert szeretem őt - vallotta be. - És sosem sikerült ezt elmondanom neki a kapcsolatunk alatt.

Elmosolyodtam a kijelentésén. Ebben a válaszban reménykedtem.

- Ezt vártad, mi? - nevetett fel ő is. - Hogy kimondjam.

- Igen. Tudod sokkal jobb, ha személyesen mondod el neki, és nem egy üzenetben. Sokkal többet jelent szemtől szembe - néztem Chris felé, de amikor a pillantásunk összeakadt, azonnal el is kaptam a tekintetemet. - Beszélnék vele Sam-mel, hogy jöjjön ide, de részeg vagy, és nem hiszem...

- Ő is itt van a városban? - vágott közbe Gabe.

- Igen. Ős is végzett a gimivel, és neki is tovább kellett tanulni. És ebben a városban vannak a legjobb egyetemek. Pasija voltál, szóval tudnod kéne, hogy ide tervezett jönni.

- Azt hittem a szakításunk után már messziről kerülni fogja ezt a várost - gondolkodott el. - Na, de akkor majd megyek hozzátok, úgyis Seb-bel laksz, és akkor odahívhatnád Sam-et is - tervezett felvidultan.

****

Kifele sétáltam a bárból, Liam már kint várt, de nekem még el kellett mennem WC-re. Így ő és Chris kimentek, én meg gyorsan elszaladtam.

Kiléptem a nyári este hűvös szellőjébe. Jól esett a fullasztó benti levegő után. Az épület másik oldalán volt a személyzeti parkoló. Így elindultam abba az irányba. Éppen az utolsó sötét sarkon fordultam volna be a fényes parkoló felé, amikor valaki visszarántott, és hozzá préselt testével a falhoz.