Bakancslista | HU 1-2. évad

2. évad 5. rész 2/1

Grayson

Hazudnék ha azt mondanám nem esett kicsit rosszul hogy Mira felhozta, hogy jöjjön velünk Ethan is, hiszen tudtam hogy már találkoztak a héten. Egyértelmű volt, hogy így akarja kikerülni, hogy kettesben legyünk és kicsit az volt bennem hogy, óh szóval ennyit ért a kapcsolatunk..

Aztán rosszul esett kicsit az is mikor Jeffről, illetve arról hallottam őt beszélni hogy találkozgatnak, beszélgetnek. Nem voltam soha az a féltékeny típus, de Jeff neve hallatán is felment az agyvizem bármikor. Mégiscsak anno ő volt az egyetlen, aki felkeltette Mira érdeklődését itt rajtam kívül és kifejezetten nem tetszett ahogy a csávó készenlétben volt hogy ahogy kikerülök a képből ő ott legyen. Tudtam volna Mirára ordítani emiatt ott a helyszínen, de helyette inkább lepleztem és magamban örlődtem.

Ugyanakkor látszott hogy kicsit feljebb húztam egy falat közénk, amit nem tudom, hogy ő észrevett-e. Ez főleg akkor mutatkozott meg mikor már kettesben voltunk a kocsiban és egy gyorsétterem felé tartottunk.
Akkor először jutott eszembe, hogy mi van akkor ha tényleg el kellene kezdeni csak barátként rátekinteni. És éppen ezért próbáltam hidegebb lenni, mikor felhozta mennyivel jobban érzi itt magát. Legszívesebben egyből órákig biztatnám, hogy maradjon, most viszont biztattam de nem túl lelkesen. Viszont ő nem tűnt úgy mintha magára vette volna, amivel csak megnehezítette a dolgom. Így is rohadt nehéz volt vele tartanom a kicsit hidegebb és zárkózottabb külsőt, nem még hogy ő ugyan olyan nyitott volt, halkan kuncogott vagy épp mesélt egy két történetet. Hogyan is tudnek rá barátként tekinteni ha még mindig szerelmes vagyok belé, minek is próbálok magamnak is hazudni.

- Annyira nem is rossz veled kettesben lenni - mondta egy sunyi mosollyal az arcán, mikor már a gyorsétterem parkolójában voltunk. Tekintetemet rákaptam és meg sem lepett a játékosság az arcán ahogy visszanézett rám. Alapvetően sem egy egyszerű személyiség, akit lehet úgymond olvasni. Gyakran lehet mondani, hogy flörtöl akár barátilag is, vagyis inkább úgy magyaráznám hogy néhány dolgot amit mond, illetve ahogy mondja esetleg Ethannek, én flörtölésnek venném ha felém címezné, viszont E felé nem és ezt mind tudjuk. Nehéz megmagyarázni, de egyszerűen ő ilyen. Humorral fűszerezi néha a flörtölést, és pasi legyen a talpán aki tudja, hogy most épp barátilag flörtöl hátsószándékok nélkül, vagy tényleg azért mert van valami mögötte. lehetne ennél nehezebb eset a csaj?

- Ezt már úgysem tudod szépíteni - szúrtam oda.

- Mit? Hogy hívtam E-t is?

- Ühüm - bólintottam, mire drámaian felsóhajtott és megforgatta a szemét.

- Jaj már, ne hisztizz miatta annyit.

Mondatára összehúzott szemekkel néztem rá és a szám is eltátottam kicsit amiert ezt mondta. Reakciómra ismét csak nevetett és ezen a ponton már én is csak a fejemet ingatva csatlakoztam hozzá. Meg sem lepett, hogy nem volt mellette kifejezetten egyszerű tartani a hideg külsőt, mindig is egy jó humorú lánynak tartottam akivel könnyű volt nevetni.

- Anya az, egy pillanat - mondta, mikor hirtelen megcsörrent a telefonja. Így, hogy a telefonálásra koncentrált könnyen megfigyelhettem úgy, hogy nem tűnt fel neki.

Akaratlanul is észrevettem, ahogy ismét őszinte mosoly csúszik az arcára mikor meghallotta az édesanyja hangját a telefonban és a kezére terelődött a figyelme, ami az ölében pihent. Ez a fehér ruha, amit viselt már az első pillanatban is feltűnt mennyire jól áll a napbarnított bőrén. Pontosan kiemelt minden egyes formát, amit szerettem rajta. Ahhoz képest hogy úgy ültem a kocsiba, hogy kicsit dühös voltam rá és barát zónában volt igencsak merész gondolatok voltak ezek.
Egy idő után megérezhette, hogy a tekintete rajtam pihent hiszen rám pillantott. A szemeit összehúzta egy pillanatra, miközben a haját a füle mögé tette zavarában miközben tovább beszélt és próbálta elnyomni a mosolyát.. lebuktam.

Ez a találkozó ugyan tüskét hagyott bennem, viszont jó volt arra, hogy onnantól kezdve már jóval természetesebben tudtunk egymással viselkedni ha összefutottunk. Ugyan soha nem kettesben, de már az is valami volt hogyha éppen hármasban, Ethannel mentünk valahova, már nem csak ők ketten beszélgettek és én hallgattam. Amióta kijött akkor gondoltam először arra, hogy wow talán tényleg vége mindennek közöttünk kapcsolat szempontjából és jól működünk barátokként. Egyetlen egy találkozónk sem torkollot olyan flörtölésbe, mint legutóbb mondjuk a Coachellán az apartmanjuk előtt. Tényleg úgy beszélt és viselkedett velem, ahogy Ethannel, vagy talán csak én beszéltem be magamnak és ezzel csak még mélyebben volt bennem az a bizonyos tüske.

Ebben a gondolatban pedig nem segített az, ahogy közben Ellievel folyamatosan tartottam a kapcsolatot és a fesztivál óta most volt először arra lehetőségünk, hogy találkozzam vele hiszen ő NewYorkban élt most viszont a városba látogatott egy munkája miatt. Rágódtam nem keveset, miután megemlítette, hogy jön viszont végül arra jutottam áthívom, miért ne..

- Illik hozzád ez a szoba - mondta, miközben az ágyamon ülve körbenézett, majd felpillantott rám egy halvány mosollyal. A nagy kék szemei megcsillantak a bejövő nap fényében.

- Kérsz valamit? Épp rendelni akartam - mondtam, miközben a szememmel körbenéztem a szobában, hogy megtaláljam a telefonom.

- Nem köszi, fotózásom lesz holnap és kemény diétán vagyok így előtte - válaszolta. Nos, ismét valami amit Mira soha életében nem válaszolt nekem. Mindig rájöttem, hogy ég és Föld voltak és egy barom vagyok amiért egyáltalán próbálom őket összehasonlítani.

- Oh értem, akkor.. megnézünk egy filmet vagy? - kérdeztem a tarkómat vakargatva. Nem feltétlen ment még közöttünk simulékonyan a kommunikálás, mind a ketten zavarban voltunk kicsit ő pedig szerintem amúgy is egy kifejezetten csendesebb lány volt.

Végül én volam az, aki filmet is választott, Ellie azt mondta neki mindegy hogy őszinte legyek kerestem a Netflixen egyet amiről már épp hallottam és ledőltem mellé az ágyra. Az agyam folyamatosan pörgött, Mira óta nem volt senki így mellettem az ágyamban miközben egy filmet néztem vele. Egyszerűen furcsa volt és már már nem helyénvaló, ami butaság volt ugyan de akkor is volt bennem egy kényelmetlen érzés. Nem tudom hogyan, de sürgősen változtatnom kell ezen. Nem lehet mindig minden egyes gondolatom ő, hogy aztán egy szaros barátként viselkedjek mellette. Választanom kellett, vagy lépek felé vagy lezárom az egészet magamban vele. Azt éreztem, ha ez így megy tovább beleőrülök.

A film nagy részét csendben néztük, hogy őszinte legyek rettentően kínosnak éreztem az egészet ugyanakkor ez volt az első alkalom, hogy ténylegesen kettesben találkoztunk. Úgy gondoltam ez természetes és nem akartam egyből rávágni, hogy egyszerűen nem passzolunk és azért nem mennek a dolgok olyan gördülékenyen körülöttünk.

- Várj, kikísérlek - mondtam, mikor vége lett a filmnek és felhozta, hogy még dolga van a városban és mennie kell.

- Ne haragudj, hogy ilyen gyorsan mennem kell de tényleg zsúfoltak a napjaim mostanában. Azért jól éreztem magam - mondta, mielőtt kiléptünk volna az ajtón. Láttam, ahogy a tekintetét mélyen az enyémbe fúrta, majd egy pillanatra a számra pillantott. Ebből az apró reakcióból rájöttem, hogy az ő oldaláról nem feltétlen volt ez a délután annyira kínos, sőt, ő már lépett volna, viszont én csak mosolyogva bólintottam egyet mielőtt válaszoltam volna.

- Nem gáz, majd folytatjuk valamikor - mondtam majd nagyot sóhajtottam, mikor kinyitotta a szobám ajtaját én pedig követtem.

Ez az egész sokkal nehezebben ment nekem, mint gondoltam. Zavaros volt az agyam, azt éreztem nem úgy mennek a dolgok ahogyan én azokat terveztem. A fejemben egyszerűen ismerkedtem Ellievel, aztán még akár össze is jöttem vele miközben Mirával barátok voltunk. A valóságban viszont már az első lépéseknél elestem, nem fog ez az egész olyan egyszerűen menni.

Hello! Hogy tetszik eddig a könyv? ☺️ próbálok hetente hozni részeket, de megmondom öszintén még nincs befejezve nálam sem a könyv és gyakran belenyúlok, változtatok.. de azért próbálok rendszeresen frissíteni!
Mit gondoltok mit hoz a jövö nekik? Illetve írhattok nekem kommentben bárkiröl.. kedvenc/ legutáltabb karakter? Esetleg valaki akiben csalódtatok pozitívan vagy épp negatívan?
Szeretem mikor kommentben nem csak annyit irtok, hogy legyen folytatás hanem valamit a könyvvel kapcsolatban, valahogy az mindig jobban motivál úgyhogy megköszönném! ❤️ M