Bakancslista | HU 1-2. évad

2. évad 4. rész 2/1

Grayson

Még a hangzavar ellenére is hallottam Mira kuncogását, amint Ethan mellettem magához húzta és szorosan a karjaiba zárva magához ölelte. Nagyot sóhajtva egyik lábamról a másikra álltam, míg a jobb kezem még mindig Ellie derekán pihent. Tudtam, hogy Ethan ide fogja hívni, sőt bíztattam is rá hiszen boldoggá tett, hogy láthatom. Ugyanakkor rohadt nehéz is volt. Hidegzuhanyként ért tegnap, mikor beleütköztem majd újabb hideg zuhany volt a beszélgetésünk a szállásuk verandáján.

Meglepett, hogy ugyan az a szikra ami köztünk volt még mindig jelen van, mintha egy nap sem telt volna el. Ugyan úgy felcsillan a tekintete, mikor meglát, meleg szemei felragyognak amiből egyszerűen ki tudom olvasni a gondolatait valahányszor. Inkább már bele sem gondolok a verandán hány tipikus "csók előtti pillanat" volt anélkül, hogy észrevettük volna. A kínzó vágy ott volt mind a kettőnkben a másik érintésére, vagy legalábbis bennem biztosan. Kicsit dühös voltam rá ugyan, amiért nem szólt, hogy itt lesz de az indokát megértettem. Talán tényleg valamelyest egyszerűbb lett volna egy kávézós találka a városban, és nem azonnal egy kínos pillanat ahol ő az ikertestvéremet öleli, míg én egy másik lányt mellettük. Fura szituáció volt.

- Legközelebb szólj ha jössz, kimentem volna eléd a reptérre - mondta neki Ethan, miután elhúzódtak, de E még így is jócskán lehajolt hozzá, hogy a fülébe tudja mondani a dolgokat, hogy Mira is hallja a hangos zene ellenére. A banda már javában hangolt előttünk a színpadon.

- Cuki vagy, de Corinna kijött és terveztem is szólni, csak agh.. mindegy - ingatta meg a fejét egy kisebb mosollyal. Boldognak tűnt, amiért Ethant láthatta. Titkon rajongtam mindig azért, hogy ennyire jól kijöttek. Én miért nem rajongtam? Mindenért oda voltam, ami ő.

- Szia - vettem végül erőt magamon, és távolabb húzódtam Ellietől hogy egy gyors öleléssel köszöntöttem Mirát. Meglepett tekintetét felkapta rám, mély csoki barna haja a vállán lágyan csapódott. Telt ajkait enyhén szétnyitotta, valószínűleg a meglepettségtől, de hamar összeszedte magát és halvány mosolyra húzta azt. Halk sziát motyogva végigsimított a hátamon egyszer a gyors ölelésünk közepette. Megszokott parfümje azóta sem változott, olyan illat volt ami mindig rá emlékeztetett. A legtöbb nő ismerősöm inkább virágos, édes illatokat visel, míg az övé mindig dögös, fűszeres és mély volt. Elleievel is különböznek ebben is, az ő vaníliás parfümje szöges ellentéte volt a Miráénak, és a mai öltözéke is. Míg Ellie egy fodros, kifejezetten aranyos ruhát viselt, Mirán sportos cargo nadrág volt és egy kifejezetten bevállalós melltartó, ami passzolt a nadrághoz. Tudta viselni, biztos vagyok benne hogy ezer meg egy pasi tekintetét elkapta ma. - Mira ő Ellie, Ellie, Mira, egy nagyon jó barátunk - mutattam őket be egymásnak, hogy minél gyorsabban túl essek ezen a kínos szitun. Mira magabiztosan egy széles mosollyal köszönt Ellinek, aki jóval visszafogottabban ugyan de viszonozta a mosolyát. Tűz és víz voltak, totál ellentétek.

Ahogy a tömeg elcsendesedett, majd egyszer csak sikításban tört ki és a banda elkezdte játszani az introt egyből kellemes borzongás futott végig a testemen. Ethannel küldtünk egymásnak egy elégedett mosolyt, amiért ismét egy nagy pillanaton osztoztunk egymással. Tame Impala zenéje sokat jelentett számunkra. Ethan és Mira szinte azonnal bele is kezdtek a zene szövegének éneklésébe, ami egy harsány nevetéssel is fűszereződött Mirától amint Ethan hátulról átkarolta a vállát és maga elé húzta mielőtt a hatalmas tömeg elsodorta volna. Eleinte próbáltam tartani egy menőbb külsőt, főleg mert Ellie nem tűnt egy hű de nagy parti állatnak. A lábai a zene ritmusára mozogtak, néhányszor halkan hümmögte a szöveget de köze sem volt Ethanhöz és Mirához akik hangosan énekeltek, táncoltak, nevettek és élvezték sorra a The less I know the bettert, az Elephantot, vagy épp a többi ismert számot ami sorra jött.