Falling (Larry, Ziam AU ff) BEFEJEZETT

Huszonkettő

Zayn idegesen üldögélt a bárpultnál, nagyon várt valakit. Valakit, aki tegnap nem jött el, pedig ő nagyon szerette volna újra látni. Igaz, nem egyeztek meg semmiben. Szenvedélyes csókkal búcsúztak el egymástól, de Liam nem kért újabb randevút, nem adta meg a számát és Facebookon se jelölte ismerősnek. Hiszen meg is mondta az elején, egyetlen éjszaka... Zayn mégis reménykedett.

Olyan élményt kapott a férfitől két napja, amit ha száz évig él, akkor sem fog elfelejteni. Minden pillanata a testébe égett. Mellkasán és nyakán ott díszelegtek a vérvörös foltok, amiket Liam szívott rá. Ha rájuk nézett, gondolatai újra és újra visszatértek azokhoz a mámoros érintésekhez, amiből Zayn úgy érezte, sosem tudna eleget kapni. Átélte élete első – és második – olyan együttlétét, amiben nem ő irányított, amiben teljes egészében átadhatta magát a partnerének. Megtapasztalhatta végre a másik oldalt, a saját másik oldalát, amit eddig a világ elől elrejtve hordozott. Liam gondoskodott róla, szakavatottan, figyelmesen készítette fel a történésekre annak ellenére, hogy csupán órák óta ismerték egymást. És Zayn örömmel fogadott mindent, amit a férfi adott neki. Elemi gyönyört, vegytiszta vágyat, maradéktalan kielégülést.

Vajon annak idején Harry is ezt érezte vele, mikor neki adta az ártatlanságát? Akkor nem annyira érdekelte. Nem volt szívtelen, törődött a szépséges fiúval, de a saját vágyaival sokkal inkább. Kapcsolatuk csaknem egy teljes éve alatt rengeteg alkalommal voltak együtt, és utólag visszagondolva csak remélni merte, hogy Harrynek is legalább ilyen szép volt, mint most neki. Elég volt egyetlen egyszer a másik oldalon lennie, hogy tudja, milyen sokat jelent az első alkalom. Amikor eldől, hogy megundorodik valaki tőle vagy egy életre függővé válik. Vele ez történt...

Képtelen volt kiverni a karamell szemeket a fejéből, Az erős, tetovált karokat, a kissé kérges kezet, ami annyi örömet szerzett neki... Kell, akarom megint! - gondolta, és elhatározta, hogy ha szükséges, minden nap ott fog ülni egész addig, míg Liam újra fel nem bukkan. Miután Waliyhát elfuvarozta Louis-ékhoz, újra csak ott találta magát ugyanazon a széken, amiről akkor próbálta bűvölni a rendkívül vonzó idegent. Most már tudta, mire, kire vár, és ez jóleső izgalommal töltötte el annak ellenére, hogy nem lehetett biztos abban, eljön-e Liam. És ha el is jön, akarja-e majd őt újra...

Kilenc óra körül lehetett már, mikor a jobb szeme sarkából mozgolódást látott a férfi asztalának irányából. Liam ugyanoda ült le ma is, ugyanolyan sört rendelt ma is és ugyanolyan szívdöglesztően nézett ki ma is, mint két nappal ezelőtt. És ugyanúgy nem vett róla tudomást... Zayn abban sem volt biztos, hogy a férfi egyáltalán észrevette-e.

Sokáig és kitartóan bámulta, feltűnően mozgolódott s székén, hogy felhívja magára a figyelmét, sikertelenül. Tudta, hogy nem mehet oda hozzá. Most nem ő vadászik, most rá kellene, hogy vadásszanak, de Liam egyelőre semmi tanújelét nem adta annak, hogy vette volna a jeleket. Komótosan iszogatta a sörét, nyomkodta a telefonját, olykor körbenézett a terepen, de mintha szándékosan nem nézett volna abba az irányba, ahol ő ült. Zayn egyre kétségbe esettebben próbálkozott, épp csak oda nem kiabált a férfinek, hogy vegye már észre. Órák óta bűvölte már nulla sikerrel. Ha ő akart volna felszedni egy kis bogyót, ennyi idő alatt már egy cigit is elszívott volna utána, nem ám, hogy még a pillantását sem sikerült elkapnia... Aztán ahogy jött, olyan hirtelen el is tűnt újra és Zayn legszívesebben megint a pultra csapott volna. Megtette volna biztosan, ha nem érzi meg az erős karokat a két oldalán, ha nem látja meg a tetovált kezeket a pultra támaszkodva, a forró, izmos mellkast a hátának feszülni.

- Kíváncsi voltam, meddig bírod, hogy ne gyere oda... - súgta a férfi a fülébe elérve ezzel, hogy minden szőrszál a testén az égnek meredjen. A szíve azonnal dupla sebességre kapcsolt, bele is szédült a hirtelen impulzusba.