Falling (Larry, Ziam AU ff) BEFEJEZETT

Negyvennégy

🔞

- Eljöttél – súgta Liam Zayn ajkaira.

- Ühüm – bólintott Zayn.

- Itt vagy – súgta megint.

- Ühüm – bólintott Zayn.

- Foglalt vagyok – mosolyodott el Liam.

- Határozottan – helyeselt Zayn. Liam egy hirtelen mozdulattal magához rántotta a fiút és olyan szorosan ölelte, mintha azt akarná ezzel mondani: Soha többé nem engedlek el! Hosszú percekig csak bújtak egymáshoz, élvezve újra az annyira hiányolt érintés mámorát.

Először csak a szíveik vertek gyorsabban, a vérkeringésük lódult meg, aztán már a levegőt is szaporábban vették. Liam Zayn nyakába hajolt, engedte, hogy a fiú illata betöltse az érzékeit. Egy egészen apró puszit hagyott rajta, de ez is elég volt Zaynnek arra, hogy megremegjen és finoman elhúzódjon. Csak épp annyira, hogy ködfátyolos tekintetével a férfiét keresse. Lihegve bámulták egymást, képtelenek voltak betelni a másik látványával, a tudattal, hogy itt vannak újra egymás karjaiban, ezúttal titkok nélkül, őszintén.

- Vigyél haza – súgta most Zayn és tekintete nem hagyott kétséget afelől, hogy Liam lakására gondolt. Lekászálódott a férfi öléből, megvárta, míg amaz sietős mozdulatokkal az el nem fogyasztott sör árának többszörösét dobja az asztalra, aztán már kint is voltak a csípősen hideg decemberi estében. Liam áldotta az eszét, hogy a közelben parkolt, így hamar el is indulhattak az otthona felé, bár mindketten úgy érezték, nem lehetnek elég gyorsak. Türelmetlenül várták, hogy hazaérjenek és átadhassák magukat a mindkettejüket elemi erővel kínzó vágynak. Az apró érintések, amiket a kocsiban váltottak, csak tovább tüzelték őket, így amikor végre becsukódott mögöttük a lakás ajtaja, semmi sem foghatta vissza őket, hogy egymás karjaiba omoljanak.

Liam egyetlen mozdulattal hámozta ki Zaynt a kabátjából, majd azonnal a pulóvere és a pólója következett. Lángoló tekintettel nézett végig a fiú izmos testén, ami most a szokásosnál is soványabb volt, és zúzódásokkal teli. Félt megérinteni. Nem akart még több fájdalmat okozni neki, ezért egészen finoman húzta végig a tenyerét az olajbarna bőrön.

- Ne merd elfinomkodni, vagy hazamegyek! – ragadta meg a csuklóit Zayn és erőteljesen a testére szorította a kezeit.

- Én csak nem akarom, hogy...

- De én igen. Érezni akarlak, Liam! Érezni akarok mindent, amit adsz nekem! - Szenvedélyesen borult a férfi buja ajkaira, aki azonnal átvette az irányítást a csók felett és nyelvével újra felfedezte a fiú szájának már ismerős ízét. Végre nem kellett visszafogniuk semmit, átadhatták magukat a szenvedélynek, ami egyre sürgetőbben hajtotta őket. Liam kezei Zayn hátán jártak, fel, majd lefelé is, a derekánál elidőztek kicsit, imádattal adózva a két kis gödröcskének a gerince mellett.

- Mmmmmm – morogta Zayn a csókba, el nem válva a férfi ajkairól húzta felfelé a pulóverét, ami alatt a legnagyobb megelégedésére máris a makulátlan bőrt tapinthatta. Szinte izzott a tenyere alatt és Zayn többet, egyre többet akart. Végül csak meg kellett szakítaniuk a csókot, hogy a pulóver lekerülhessen és valahol Zayn ruhái mellett landolhasson a padlón. Liamnek sem volt már ez elég, kigombolta Zayn farmerét, majd az alsójával együtt tolta le róla. Tekintetét szinte fogva tartotta a fiú acél merev farka, mégsem esett neki rögtön, pedig a tenyere bizsergett, a nyála szinte csorgott, hogy hozzá érhessen. Nekitolta Zaynt a tömör faasztal lapjának, majd a hóna alá nyúlva felemelte és felültette rá. Zayn lábai azonnal Liam derekára kulcsolódtak, úgy húzta magához mind közelebb, meztelen merevségét izgatta Liam még mindig nadrággal borított ágyéka.