Against The Law /Jikook ff./

70. rész

Jimin szemszög

- De én is menni akarok! – bömbölt Yuon továbbra is, nekem meg már fogalmam sem volt, hogy mit mondjak neki, hogy befejezze, mert tíz perce próbálkoztam mindennel.

- Ide most csak apa mehet, de kettőt alszol, és már itthon is leszek! – mutattam kettőt az ujjaimmal Yuonnak, miközben előtte guggoltam.

- De az nagyon sok! – kezdett bele újra a sírásba egy nagy levegő után, mire én csak sóhajtottam egy nagyot, és felnéztem Junghyunra meg anyára, akik Yuon mögött álldogáltak.

- Hé, törpe, mondtam, hogy aludhatsz velem! Miért nem akarsz a világ legjobb nagybácsijával aludni? – szólt közbe Junghyun, mire Yuon hátra nézett rá.

- Mert te nem apa vagy! – mondta ingerülten Yuon, de közben vagy háromszor megállt szipogni, amin elnevettem magamat, hiába nem volt vicces a helyzet.

- Én feladom, a büszkeségem nem bírja már ezt – mondta Junghyun, majd elsétált a nappaliba.

- Figyelj Yuon... Sietni fogok haza, oké? Addig legyél jó, játssz sokat Junghyunnal meg Lolával, és mire kettőt pislogsz, már itthon is leszek! – magyaráztam Yuonnak, de ő még mindig szipogott, és itatta az egereket.

- Megígéred, hogy sietsz haza? – kérdezte nagy nehezen, mire én feltartottam a kisujjamat.

- Kisujj eskü! – mosolyodtam el, mire Yuon szája széle is felfelé görbült egy kicsit, és a pici ujját összekulcsolta az én szintén kicsi ujjammal. – Adj egy nagy puszit, meg ölelést, mert apának mennie kell! – mondtam, mire Yuon csak fogta magát, és átölelt engem, ezért én is átöleltem őt, és a hátát simogattam. Az ölelés után még adott két nagy puszit, majd odament anya mellé, és megfogta a kezét. – Két nap múlva jövök, rendben? – kérdeztem, mire Yuon csak bólintott egyet. – Akkor, sziasztok! – köszöntem el mosolyogva, majd felvettem a hátizsákomat a földről, és kimentem a házból. Miután becsuktam magam mögött az ajtót, megálltam egy pillanatra, és vettem egy mély levegőt, majd kifújtam, hogy immáron teljes lelki békével tudjak elindulni Jungkook autója felé, ami a házunk előtt állt már vagy negyed órája.

Jungkook nem rég kitalálta, hogy szeretne elutazni kettesben nyaralni egy kicsit, én pedig benne voltam a dologban, mert jó ötletnek tartottam, hogy kimozduljunk egy kicsit ketten, és ne csak egy napra. Egyikünk sem szeretett volna messzi és drága helyre menni, mert Jungkook pont munkahely váltásban van, nekem meg nincs munkám, így nem nagyon szerettünk volna hatalmas költekezésekbe kezdeni, de arra pont van elegendő pénzünk, hogy kibéreljünk két éjszakára egy aranyos kis faházat egy erdő közelében egy tó mellett, és kikapcsolódhassunk kicsit. Amúgy sem vágytunk most valami csicsás helyre meg dologra, hanem valami egyszerűre, de azért mégis szerettük volna, ha nyaralás érzése van.

- Azt hittem, hogy meggondoltad magadat, és nem jössz – mondta Jungkook, mikor beszálltam az autójába.

- Nem, csak Yuon is jönni akart, és drámázott, ezért sokáig tartott elszabadulni otthonról – sóhajtottam nagyot.

- Így már mindent értek – nevette el magát Jungkook. – Hol a puszim? – váltott témát, mire én elmosolyodtam, majd odahajoltam hozzá, és nyomtam egy puszit az ajkaira. – Lola jól viselkedett éjjel? – kérdezte Jungkook, miután elégedetten fordult vissza a kormányhoz, és elindult az autóval. Kivételesen nem Borára bízta Lolát, hanem a családomra, mert Yuon amúgy is imádja a kiskutyát, és így legalább el tudja majd foglalni magát ebben a három napban. Már tegnap délután áthozta Jungkook, hogy kicsit megszokja a helyet, és egyébként elég jól fogadta a környezetváltozást.