Maffiába csöppentem

3.

- Jobban érzed magad?!- léptem be a szobámba egy meleg teával ahol is az édes kicsi omegám a takaró alatt próbált , rejtőzni előlem . Nem mintha megtehetné. Gyereként én is sokszor hittem azt hogy a takarom mindentől és bármitől képes megvédeni. A gyerek énem hitt abban hogy azokal a szörnyekel amiket a szüleim " teremtettek" hamisak , nem léteznek. Pedig minden szörny amitől rettegtem létezik. Persze felnőtt fejjel már más - más alakokat öltenek. Ez a kicsiny omega itt előttem, talán gyereként ugyan olyan volt mint én . .. Mennyire piciny lehetett akkor hiszen most se nagy , úgy elraboltam volna akkor .. persze most is .

Jelen helyzetben pedig olyan aranyos ahogy az ágyban takaró alatt magzati pózban fekszik , meg kell zabálnom.
- Hey , bigyó! Hallod szeretnék ma még pár órát aludni ..- ültem le mellé majd takarom meg böktem hasát, vagyis remélem hogy azt . Össze rezent. A takarót gyorsan le rántottam róla kihasználva azt a kevés időt amíg másra figyelt , szemei tele vannak könnyel. Most nem értem mi a fenéért reagál így, nem én vagyok a farkas aki meg ete a nagyiját , legfeljebb csak ezt a cukor falatot . Mozdult egyet . Orromat meg csapata erős mentolos fenyős ezernyi erős aromálya .. tüzel , termékenységi időszak.. Hogy a fenében lehet annyira hülye hogy ilyen állapotban képes elindulni.. Én pedig hogy ossz szedem és haza hozom. Persze nem mintha tehetem volna mást , itt biztos nem hagytam volna ..
- Hey ! Pici , van nálad gyógyszer ..vagy injekció?!- értem hozzá .. idióta így is penge élén táncolsz.. megrázta a fejét majd rám tekintett ... óriási vágy ég azokban a gyönyörű szemekben...

Felix szemszöge:

- Minek jöttél vissza ?!- éppen csak hogy be jöttem az ajtó arcomon anyám keze csattant. Töltse ki rajtam a dühét ha ezzel neki könnyebb , talán ő így gyászol. Ma még tűrni fogom de holnap már nem .
- Ez az én házam akkor jövök és megyek amikor akarok!- húztam ki magamat majd mélyen szemébe néztem .
- Ez nem a te ház... - trapolás az emeletről a testvéreim .. istenem velük nem is foglalkoztam mennyire rossz bátyó vagyok.
- Sziasztok! Hogy vagytok !- gugoltam le mire a két törp rögtön nekem csapodot , rögtön hátra zuhantam. Sírnak érzem a ruhámon, istenem tényleg mennyire érzéketlen vagyok . Rájuk se néztem ,meg se kérdeztem hogy hogy vannak .
- Hyung ! Ne menj apa után kérlek !!- szólalt meg rekedt hangon Olie..
- Maradj velünk kérlek !!- hajolt el a mellkasomtól Lulu .
- Sss semmi baj kis buták ! Nem fogok elmenni. Gyertek ideje lenne aludnotok!- segítettem fel állni nekik majd utánuk fel álltam én is .

- A nővéremről lehet tudni valamit?!- kérdeztem Leo-t aki mellém szegődött. Nem érdekelt anyám reakciója az ahogy rám néz hogy a testvéreimet el akarta szedni mellőlem. Istenem mikor vált ő ilyené gyerek koromban teljesen más volt . Akkor folyton haza várt a suliból esténként mindig be jött egy puszit adni . Most meg.. saját árnyéka régi énjének.
- Olivia két napon belül itt lesz !- segített az utolsó lépcső fokra fel lépni az öcsémnek.
- Mondtál neki valamit ?! - kérdeztem a szobákhoz érve .
- Nem csak annyit hogy haza kell jönnie .- hajolt meg enyhén majd magamra hagyott a testvéreimel.