Maffiába csöppentem

30.

Elnézést hogy ez a rész ennyire rövidre sikeredett .. a következő rész tartogat majd magában néhány meglepetés! Jó olvasást! 🫣🥰

- Régen volt már hogy ilyen hagzavar fogadott minket..- mindenki a bejárati ajtó felé pillantott, itt vannak .
- Anya minden rendben ? - pattant fel egyből Yuji majd az anyukája elé sietett. Nagy nehezen nekem is sikerült felállni viszont inkább most innen figyelem a történéseket .
- Semmi bajom .. elfelejtettem tegnap vízet inni de hát nem tehetek róla.. Pörgős napunk volt . Adtak éjjel infúziót meg napközben elvégeztek néhány vizsgálatot ..- Hyung és a nővére segítették a kanapé felé .
- Ne haragudj , Felix.. Nem akkartam elvenni mellőled a fiamat.. tudom hogy nem szabadna aggódnod.. Sajnálom. - ezért nem kell bocsánatott kérni , nem értem kell aggódnia hanem magáért.
- Ez nem az ön hibája volt ! A legfontosabb hogy nem történt semmi komolyabb baj ! Köszönöm hogy a testvéreim meghívást kaptak . Remélem nem baj ha egy ideig még itt lesznek .. Nem voltam jó testvérük és ezt most szeretném bepótolni..- ültem mellé , majd a boldogan játszó említett személyekre pillantottam .
- Egyáltalán nem probléma! Örülök hogy végre meg ismerem a családod. - simitott gyengéden arcomra.
- Felix ..!- helyezte hatalmas kezét vállamra Hyung.
- Menjetek ki nyugodtan, van elég felnőtt most idebent !- hálásan bólintottam , majdnem egy egész napig nem látam őt.

...

- Hyungh.. lassan .. nem kapok levegőt . - amint ki értünk az udvarra egyből letámadta ajakamat .. mintha itt helyben akkarna felfalni.
- Bocsánat.. Nem bírtam tovább.. - döntötte fejét nyakamba .
- Nehezen viseltem a hiányodat én is .. ahogyan a gyermekünk is . Tudod olyan furcsa de mintha érezném azt amit ő érez. - simitottam gömbölyödő hasamra .
- Aggódtam értetek úgy ahogy anyámért is. Számtalanszor át szaladt a fejemben hogy, amíg nem vagyok melletted történik majd valami baj ..- emelte fel újból fejét majd mélyen szemembe nézett.
- Amikor apa bejött szólni hogy el kell vinni anyát a kórházba én .. nagyon megijedtem.. Te aludtál , képtelen lettem volna felébreszteni téged. Olyan gyönyörű voltál, mesébe illő. Bele gondolni hogy mennyi stresszt okoztam volna neked azzal hogy fel ébresztelek ..- nem értem miért kelt önmagának bűntudatot.
- Hyung figyelj rám ! - szorítottam kezemet orcájára .
- Nem tettél semmi rosszat okosan és helyesen cselekedtél ! Akkor ott anyukád fontosabb volt nálam ,tudom hogy veszélyeztetett terhes vagyok .. Viszont képes vagyok egyedül is vigyázni magamra és a babára . Amúgy is a testvéred mellettem volt .. - csókoltam orrára . Mit mondjak nem volt könnyű feladatom, kellett egyet ugrani hogy el tudjam érni .
- Tudod azért lenne valami amivel boldogabbá tudnál tenni .. - engedtem el arcát .
- Mit szeretnél, kicsi ? Bármit megteszek .- karolta át gyengéden oldalam.
- Pokolian kívánlak.. tegyél magáévá !!- tagja hatalmasat ugrott mondandom után .
- Felix... A családunk itt van ..- hajlott ismét nyakamba.
- Rajtad áll , édesem! Okoz nekem meglepetést !- haraptam nyakába.