Maffiába csöppentem

29.

- Szia ne haragudj hogy most én ébresztelek de az öcsémnek be kellett vinnie anyát a kórházba. - egyből felültem az ágyba .
- Mi.. Mi történt vele ?- húztam összebb pulóverem.
- Nyugodj meg , tudod hogy ez nem tesz jót a gyermekednek !- tette nyugtatásként kezemre kezét.
- Anya rosszul lett az éjjel , apa és az öcsém mentek be vele a kórházba sajnos ettől többet nem tudok. - mi történhetett vele és miért nincs semmi hír róla ?
- Menjünk le készítettem reggelit .- pattant fel az ágyból Yuji.
- Én nem vagy..- egy pillanatra mérgesen nézet rám.
- Ugye nem azt akartad mondani hogy nem vagy éhes ? - egyből megráztam fejemet . Ugyan olyan mint Hyung..
- Persze hogy nem ..- kusztam ki az ágy szélére.
- Majdnem elfelejtettem , hívott a nővéred körülbelül fél órája . Szeretné ha haza mennél egy kicsit.. nem bánod ha elviszlek én kocsival?- nem igazán szorulok arra hogy fuvarozanak . Viszont ha nemet mondok az biztosan Hyung fülébe jutna elég hamar . Nem szeretnék most több aggodalmat a nyakába akasztani.
- Rendben !- léptem mellé.

...

- Miért hozzol ennyi mindent , Yuji ?- mintha egy hétre utazna el ..
- Ja ezek csak .. ajándékok a nővérednek és a testvéreidnek . - nem értem .
- Nem teljesen értem hogy miért visszel ajándékot nekik. - ültem be mellé az autóba .
- Azért mert egy csoda vagy és elraboltunk tőlük.. Tehát ez a legkevesebb amit adhatunk nekik . - dehogy raboltak el . Rossz érzés az hogy egyedül hagytam a családomat.. Őszintén nem igazán volt beleszólasom abba hogy Hyung hova vissza . Mégis úgy hogy nem vagyok ott belül sokkal jobban biztonságban tudhatom őket.
- Nem illik ez a szó rám annyira . - mosolyogtam rá .
- Nagyon is rád illik csak te nem veszed észre . - indította be a kocsit .
- Olivia azt mondta készül ebéddel , mire oda érünk már éhes is leszel . - honnan tudja Olivia elérhetőségét.
- Ne nézz rám így ! Amikor a kórházban voltunk cseréltünk számot és bejelöltűk egymást. - ezek a nők..

***

- Oppa!!- csapódtak nekem az ikrek, Istenem mennyire hiányoztak.
- Azt.. azt mondtad hogy nem fogsz elhagyni minket .. - sírta el magát húgom.. Azt ígértem és megszegtem .
- Ne haragudjatok ! Valamit el kellett intéznem .. - szorítottam erősebben magamhoz őket.
- Mi voltunk a bűnösök hogy elraboltuk tőletek a bátyátokat . Éppen ezért gondoltam kedveskesek nektek . Persze ha a testvéreitek megengedik eljöhetek hozzánk !- mi?? Ezt miért nem mondta hamarabb? Végig ez volt a terve ?
- Oppa ? Ez igaz ? Akkor melletted lehetünk ?!- csillant fel egyből szemük.
- Igen , de csak akkor ha jól fogtok viselkedni !- pusziltam orcájukra.
- Ebédeljünk meg aztán indulás! - ez a kettő most tényleg a hátam mögött cselekedett?
- Olivia ? Te tudtál róla ? Igazán mondhatad volna . - csíptem oldalába.
- Auu.. meglepetés.. Megemlítem hogy Yuji szülei meghívtak magukhoz minket . - biztosan azelőtt hogy Hyung anyukája kórházba került.