10.

1.3K 94 1
                                    





1 héttel ezelőtt:

Hyunjin szemszöge:








Nem értem hogy egy ilyen kis teremtmény hogy képes ekkora űrt haagyni bennem miután elment . Őszintén mondom nem tudom mi van velem , mintha az életem fenekestül felfordult volna ..semmihez és senkihez nincsen kedvem . Ő rá vágyom senki másra , olyan üresnek érzem magamat . Meg rémiszt ez az érzés , soha se kötődtem egy emberhez se . Mindig is csak a futó kalandok vonzotak de ez a fiú .. a vadállatot hozza elő belőlem .. az elmúlt egy hétben még klubokba is képes voltam le menni de öt percnél tovább képtelen voltam ott maradni .. azok a szagok , undorodva jöttem el onnan . Mégis mi a fenét kellene tennem , azt se tudom hol keresem meg a kicsikét.. Gyorsan elő kaptam a telefonomat majd tárcsáztam azt a számot..
- Hello , kellene a segítséged .. egy személyt kellene megtalálnod.














Vissza a jelenbe:

















- Most ez valami vicc akkar lenni ,Felix ?!- kérdezte fejét dörzsölve Leo , nem mondom azt hogy néha napján nem okozok fejfájást neki.
- Nem hiszem hogy vicc lenne , nem szoktam nagyon viccelődni . Főleg nem ilyen dologal.- nem fogják elfogadni, egyedül fogok maradni.. Anyának akkor igaza lesz hogy egy semmirekellő embert nevelt fel ...
- Nyugodj meg ! - fogta meg a vállamat a társam.
- Igazat kell adnom a melletted lévő személynek. Azt mondják ilyenkor nem jó ha a várandós személy felzaklattja magát.- próbált Leo nyugtatni , akkor .. akkor nem haragszik rám ?!
- Leo.. nem vagy dühös ?! - kérdeztem már könnyes szemekkel.
- Felix!?!- emeltem rá tekintetem .
- Miért haragudnék te buta ?!- kérdezte lassan elém lépve , óvatosan megölelt.
- Viszont illendő lenne bemutatnod neki !- tolt el magától.
- Ő itt.. - istenem mi is a neve ,.. pedig aznap elmondta.
-Hwang Hyun Jin ! - örvendek , nyújtotta kezét Leo-nak .. olyan furcsa lett a légkör.

















- Haza kell mennünk a nővéred már hívott , aggódik .- kezdet el enyhén a kocsi felé húzni Leo .
- Nem probléma ha én is veletek tartok?!- fogta meg Hyunjin a másik kezemet , mi vagyok én .. talán kötél.?
- Miért szeretnél velünk jönni ?!- kérdezte Leo egy nagyobbat rántva rajtam .
- Egyrészt ezt most hagyd abba, terhes nem mellesleg az én gyermekemel .. szóval jó lenne ha le állnál azzal hogy ide oda rángatod szerencsétlent. - lépet elém Hyunjin ..
- Elnézést ! Viszont Felix , jó ötletnek tartod hogy " haza " jöjjön velünk . Tudod hogy milyen állapotok uralkodnak jelenleg otthon .- van benne igazság viszont nem akkarom elengedni most Hyung-ot . Őszintén nem lenne erőm hozzá hiszen az elmúlt hetekben csak is a közelségére vágytam . Az omegám alig bírt magával bár vissza gondolva , lehet a terhesség is kihatással van rá .
















- Akkor jöjjön  , de ne maradjon sokáig . Fárasztó volt a mai napunk. Neked pedig pihened kell ..- indult el újból a kocsi felé Leo .
- Gyere menjünk !- fordultam hátra majd Hyunjin-ra mosolyogtam .
- Gyönyörű a mosolyod !- fogta meg kezemet majd ujjainkkat össze kulcsolta.
- Maradsz vacsorára ?!- kérdeztem miután beszállítunk az autóba .
- Te mit szeretnél pici?- simitott arcomra , bele bújtam kezébe.
- Szeretném . Őszintén szeretnélek jobban megismerni hiszen alig tudok valamit rólad.. S így is köt hozzád már valami.- néztem hasamra , majd végig simitottam rajta .
- Ez természetes . Van elég időnk !- követe előbbi tettem , hatalmas keze hasamon pihent .
-Nem így terveztem az életemet .. viszont nem bánom. Tartja a mondás " ember tervez isten végez" - mosolygott rám lágyan .

Maffiába csöppentemWhere stories live. Discover now