𝕿𝖍𝖊 𝕻𝖊𝖆𝖗𝖑 𝕸𝖊𝖗𝖒𝖆𝖎𝖉/ 𝕵𝖎𝖐𝖔𝖔𝖐

33.𝖋𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

- Ez mind a te hibád Kook. Neked kellett volna erre figyelned!- nem tudom, hogy csak a pánik miatt mondta neki ilyen borzalmas dolgokat, vagy ténylegesen komolyan gondoltam.
- Pici, nézz ide- nem akartam szemkontaktusba kerülni vele, mert akkor tuti, hogy elsírnám magam- Kincsem, tudom, hogy neked ez túl gyors és, hogy még nem akarsz babát.
De, ha esetleg most teherbe estél, képes lennél elvetetni a babát? Képes lennél elvenni egy ártatlan életet, ami a mi figyelmetlenségünk miatt teremt meg?
- Nem, arra soha nem lennék képes- suttogásnál többre nem tellett. Igaza van Kooknak, csak mi tehetünk erről, senki más.
- Figyelj, még közel sem biztos, hogy megfogant benned bármi is. Ez csak idővel fog kiderülni, de hidd el, hogy nem lesz semmi baj. Rosszabb dolgokat is átvészeltünk már együtt, ez is menni fog- hinni akartam neki. De gy ilyen helyzetben kit lehet ilyen egyszerűen meggyőzni? Szerintem senkit. 
- Én szeretnék hinni neked Kook, de nehéz. Soha nem tudhatjuk, hogy a tetteinknek milyen következménye lesz, ezért ezentúl csak védekezéssel fogunk szeretkezni- némán nézte a szemeimet. Az ő lélektükrei úgy csillogtak, mint az égen a legfényesebb, legritkább csillag.
- Tudom, hogy nehéz, de nem tudunk mit csinálni, csak várni. Most pedig gyere- tárta ki nagyra karjait, amik közé örömmel vetettem magamat.
- Nagyon szeretlek Kook- motyogtam vállába, és reméltem, hogy érthető volt számára.
- Én is drágám, mindennél jobban- kicsit szorosabbra fontam karjaimat törzse körül, aztán kis idő múlva eltávolodtam tőle.
- Nem akarom tönkretenni ezt a pillanatot, de mennünk kéne a megbeszélésre. Remélem, hogy minden rendben fog menni, és nem lesznek kikötéseik a tanácsnak.
- Ne aggódj picim, minden rendben lesz, nem hinném, hogy lennének kikötéseik, hiszen nincs semmi probléma- hittem Jungkooknak, hiszen miért is ne hinnék neki.
Gyorsan elkészülődtünk, majd indultunk is a partra. Lassan mindennapossá válik, hogy idejárunk.

A palotában már ott várt minket a tanács. Édesanyám is ott ült velük az asztalnál.
- Kedves Jimin és Jungkook, kérlek foglaljatok helyet. Elég sok megbeszélnivalónk van.
Az első az, hogy csak akkor lesz hivatalos a koronázás, ha Jimin édesanyja lemond a trónról. Ehhez egy lemondonyilatkozatot kell aláírni. Ez előtt szeretném kérni mindenki beleegyezését- mindannyiunk beleegyezett, majd anyám alírta a nyilatkozatot.
- Nos, a második feltétel ennél összetettebb. Ez Jimin, a termékenységeddel kapcsolatos. Ha nem tudsz utódot hozni a világra, akkor nyilvánvalóan nem lesz örkösöd, ezzel halálod után elveszítheted a trónt. Ezért kell egy vizsgálat, amit gyöngyökön fogunk tesztelni. 
Ehhez pedig le kéne menni az orvosi szobába- ezek a kikötések teljesen logikusak voltak, így nem ellenkeztem egyik ellen sem.
- Jimin, a termékenységed megállapításához ondó és kenet mintát is vennem kell. Tudom, ez nagyon kellemetlen lesz most neked, de muszáj- a többiek kint vártak, így azért mégsem éreztem magam annyira zavarban.
Hajun elvégezte a szükséges mintavételt, majd miután visszaváltoztam behítva a többieket is, hogy együtt derítsük ki a dolgot.
- Miből fogjuk tudni, hogy termékeny vagyok e?
- Két gyöngy van itt. Az egyikre az ondódat, a másikra pedig a kenetet fogom rátenni. Az ondóra sárgán, a kenetre lilán fog jelezni a gyönyg. Ezek a színek jelentik azt, hogy termékeny vagy. Ha csak az egyik változik lilává vagy sárgává, akkor az fele esély. Ha nem vagy termékeny, akkor feketén fog jelezni. Értelemszerűen, ha mind a kettő fekete lesz, akkor nem vagy termékeny.
Az eredményre tíz percet kell várni- az a tíz perc idegörlő volt. Én Kookhot bújva vártam az eredményt, anya pedig a hátamat simogatta. 
- Letelt a tíz perc, ideje megnézni a gyöngyöket- Hajun előhozta a gyöngyöket. Mind a kettő a lila, valamint sárga volt, ami számomra nagy megkönnyebbülést jelentett, de ahogy láttam nem csak nekem.
- Nos, most, hogy megtudtuk, hogy termékeny vagy, azt hiszem hazamehettek. Ennyi kikötés van csak. A trónörökös lehet fiú, illetve lány nemű is, ebbe nincs beleszólásunk. Elmehettek- úgy is tettünk, elindultunk kifelé a palotából, viszont Kook az ajtó előtt megállított.

- Mit szólnál, ha ünneplésül elmennénk randizni? Most viszont nem földi étteremre gondoltam, hanem itt lent. Mégis soha nem voltunk itt randizni, és szerint pont itt van az ideje.
- Menjünk, de én választom ki az éttermet, hiszen én vagyok az ünnepelt- Jungkook nevetve ölelt magához.
- Rendben szívem- el is indultunk a "városba", hogy kiválasszam azt az éttermet ahol enni fogunk.  

- Egyébként az a gyöngy szerinted azt is ki tudja mutatni, hogy terhes vagyok vagy sem?
- Hát szerintem azt már most ki kellett volna mutatnia. Úgyhogy nagyon valószínű, hogy még nem vagy terhes. De az is lehet, hogy az vagy, csak még nem tudja kimutatni. De drágám, ezen nem szabad görcsölni, hiszen úgyis meg fogjuk tudni.
Most pedig együnk, mert ki fog hűlni az étel- miután végeztünk az étteremben, hazamentünk és egy film társaságában pihentünk tovább.