𝕿𝖍𝖊 𝕻𝖊𝖆𝖗𝖑 𝕸𝖊𝖗𝖒𝖆𝖎𝖉/ 𝕵𝖎𝖐𝖔𝖔𝖐

35.𝖋𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

- Jimin, egy férfiterhesség kockázatokkal jár, még a te esetedben is, ezért arra kérnélek, hogy minden héten egyszer gyere el. Muszáj vagyok szemmel tartani téged és a babát, ha nem akarjuk, hogy bármelyikőtöknek baja essen. Most pedig menjetek, mondjátok el a hírt a tanácsnak, és az édesanyádnak. Szerintem ő fog a legjobban örülni neked- eközben letörölte a hasamról a zselés anyagot, Jungkook lesegített az ágyról, majd mentünk is.

- Örülök, hogy végül így alakultak a dolgok. Ha vissza tekerhetném az időt akkor sem csinálnék semmit másképp- Jungkook hangján hallani lehetett, hogy még mindig a történtek hatása alatt van, de nem csodálom, hiszen egy ilyen hírt, hogy apa lesz nem lehet egyhamar feldolgozni.
- Szerinted anya örülni fog, hogy lesz egy unokája?
- Biztosan kicsi, és hiszem, hogy apukád is örülne neki.
- Én azért azt nem hiszem, mivel mindig ez ellen volt- eközben visszaérkeztünk a nagyteremhez, ezért abbahagytuk a beszélgetést. A tanács tagjai feszülten várták a hírt.
- Nos, mi az eredmény?- talán a tanács feje volt a legnyugodtabb.
- A vizsgálat szerint terhes vagyok- a hátunk mögül halk szipogás hallatszódott, mire megfordultam. Édesanyám volt az ajtóban könnyekben ázó szemekkel.
Kitártam a karjaimat, mire ő idesietett hozzám, és jó szorosan magához ölelt.
- El sem tudod hinni Jimin, hogy most mennyire boldog vagyok. Egy unoka a legjobb dolog a saját gyermeked után. Köszönöm, hogy megadod nekem ezt az örömöt.

- Ez mind szép és jó, viszont így minél előbb meg kell tartani az esküvőt és a koronázást. Ki kéne jelölni egy konkrét időpontot.
- Legyen 3 hét múlva. Addigra mindent el lehet intézni, ha most belefogunk- szólalt meg a tanács egyik tagja, aki nekem nagyon unszimpatikus volt. Három hét semmire sem elég.
- Elnézést, de ez az időkeret szerintem kevés egy kicsit szerintem. A díszítést ki kell gondolni, meg kell tervezni a meghívókat, a ruhám sincs meg.
- A ruhádra lenne egy kikötésünk. Nem lehet szoknyás. Hiába vagy te a "női" szerepben, ezt férfiaknál akkor sem tűrjűk el- egy világ omlott össze bennem, hiszen én minden képpen szoknyás ruhát szerettem volna.
Jungkook észre is vette rajtam, hogy elszontyolodtam, ezért elkezdte simogatni a hátamat vígasztalás képpen.
- Ha nem baj, mi most mennénk. Idő hiányában el kell kezdenünk tervezni- Jungkook sem volt nyugodt, éreztem rajta, hogy őt is feszéjezi ez a szűkös időkeret.
A hazafelé vezető utat egész gyorsan tettük meg, mivel minél előbb haza akartunk érni. Az unokatestvéremet fel szerettem volna hívni, hogy közöljem vele a hírt, valamint meg akarom kérni, hogy legyen a tanúm. Azt még nem tudom, hogy ki fog az oltárhoz kísérni.
Otthon amíg én ebédet készítettem, Kook filmet keresett, uyanis ma már nem igazán terveztünk bármit is csinálni.
Majd csak holnap fogom felhívni az unokatestvéreimet, valamint délután fogunk elmenni egy esküvőszervezőhöz, ezzel is megkönnyítve a dolgunkat, mert így legalább nem kell száz féle emberért rohangálnunk.

Mind a kettőnknek szedtem egy-egy adagot, majd a tányérokkal a kezemben bementem a nappaliba. Kook az érkezésemre felkapta a fejét, majd elvette tőlem a tányérját.
- Köszönöm szívem, egy angyal vagy.
- Mit fogunk nézni?- nagyon remélem, hogy nem horrort, mert azt nem bírom.
- Horrort fogunk nézni, de ne aggódj. Nagyon lájtosat választottam, így fogsz tudni este aludni- tuti, hogy nem fogok tudni aludni, de ezt inkább nem mondtam neki. Elfeküdtünk egymás mellett a kanapén, és elkezdtük nézni a filmet.
--------------------------------------------------------------------
A film eleje még egészen tűrhető volt, de mikor az amúgy is ijesztő zene mellett meghallottam egy női sikolyt az időközben lehozott takaró alá bújtam. Hallottam Kook kuncogását, én erre pedig bevágtam a durcát-
- Na, ez nem is volt még olyan ijesztő. Nyugodtan bújj elő.
- Nem hiszek neked, és amúgy is, jó nekem itt. Majd szólj, ha vége a filmnek- Jungkook nevetve húzta le rólam a takarót, majd szorosan átkarolt. Fejemet a mellkasába fúrtam úgy, hogy még véletlenül se lássam a filmet.
- Egyébként te már gondolkodtál a neveken?- mivel eddig úgy voltam vele, hogy nem akarok még gyereket egyáltalán nem gondolkodtam a neveken. Viszont volt egy olyan sejtésem, hogy Kook igen.
- Igen, gondolkodtam, de még csak lány neveken. Az lenne a legjobb, ha fiú-lány ikrek lennének. Remélem, hogy a te tulajdonságaidból fogja örökőlni a legtöbbet a kis picúr. Olyan kis pisze orra lenne, mint neked, szép barna szemei. És a belső tulajdonságai is olyanok lennének, mint a tiéd- jellemzésén elpirultam, és biztos voltam benne, hogy olyan volt a fejem, mint egy paradicsom...
Ezt a pillanatot egy hangos sikoly szakította félbe, mire én majdnem leestem a kanapéról ijedtemben.
Kook csak nevetett rajta, erre én megcsaptam a vállát.
- AZONNAL KAPCSOLD KI EZT A FILMET!- nem akartam ennyire kiabálni vele, de nagyon megijedtem, és valószínüleg a terhesség is közre játszik.
- Jolvan kicsim, nyugalom- Jungkook kikapcsolta a filmet, majd elment kinyitni az ajtót, mert időközben csengettek.
- Gukkie, ki az?- mentem oda hozzá, de senki nem volt az ajtóban, csak egy csomag az én nevemre címezve. 
Bementem a konyhába, és letettem az asztalra a csomagot. A levelet kibontottam, és elkezdtem olvasni az igen rövid, macskakaparással írt rövid üzenetet.

" Vetesd el azt a fattyút amíg lehet, vagy Jungkook fogja bánni "

Apád

A levelet ledobtam az asztalra, és a csomagolópapírt széttépve néztem meg a doboz tartalmát. Egy kés volt benne, ami csupa vér volt. Ennek a látványától rögtön elkapott a hányinger, ezért egyből rohantam a fürdőbe, hogy kiadjam a gyomrom tartalmát.