𝕿𝖍𝖊 𝕻𝖊𝖆𝖗𝖑 𝕸𝖊𝖗𝖒𝖆𝖎𝖉/ 𝕵𝖎𝖐𝖔𝖔𝖐

26.𝖋𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

A beavatásom óta eltelt egy hét. Azóta csak itt fekszek a "szobámban", mert nem tudok kimenni, bár nem is igazán szeretnék. Dohyun a beavatás óta minden egyes nap megerőszakolt, mivel szerinte így gyorsabban teherbe fogok esni.
De nem csak megerőszakol, hanem meg is kínoz. Minden egyes nap ejt rajtam egy sebet, ezzel emlékeztetve engem arra, hogy hány napja szenvedek ebben a pokolban.
Apám halálát még mindig nem tudtam feldolgozni. Hihetetlen, hogy miattam halt meg, ez pedig egy kicsit bűntufatom van. De kinek ne lenne?

Jungkook felől még mindig nem hallottam semmit, pedig legalább az a tudat megnyugtatna, hogy jól van és keres engem. Bár már lehet, hogy talált helyettem egy sokkal szebb és hozzávaló fiút. Ez pedig elszomorított, pedig tudom, hogy nem így van, csak ezek a fránya gondolatok szeretnek gonoszkodni velem. Lassan bele fogok őrülni ebbe a nyomorba. Inkább ölne meg, minthogy vele kelljen élnem.

- Na, jelentkezett már valamilyen rosszullét? Ha nem, akkor tudod, hogy mi fog következni- rontott be kopogás nélkül a szobámba életem megkeserítője.
- Ez nem így megy. Én nem menstruálok, mint a nők, nem tudom, hogy mikor kéne megfogannia a babának. De bárcsak ne foganna meg, mert a végén még olyan lenne, mint te- tudom, hogy ez nem kellett volna kimondanom, de már nem tudtam magamban tartani.
- Ha továbbra sem fogsz étkezni, akkor nem is fogod kihordani, azt pedig nem engedhetem. Kellenek nekem örökösök, és ezt csak te adhatod meg nekem. Most pedig szépen lemegyünk a konyhába és enni fogsz- nem értem aggódik, hanem a még meg sem született örökösei miatt.
- De én nem akarok enni. Inkább éhenhalok, de nem fogok neked egy gyereket sem kihordani. Nem vagyok szülésznő. Én szerelemből szeretnék gyermekeket, és nem erőszakból- szerintem itt telt be neki a pohár, ugyanis nem habozva fordította hasra meztelen testemet, és vágódott belém.
Iszonyúan fájt, de már nem ellenkeztem, mert nincs értelme. Viszont minden egyes alkalommal elkap a hányinger, és egészen idáig vissza is tudtam tartani, de most nem igazán akart összejönni. 
Az egész ágy olyan lett, de ez a szörnyeteg nem foglalkozott. Addig nem hagyta abba, amíg el nem érte a csúcsot.
- Te most komolyan elhánytad magadat miközben aktus közben voltunk? Hát nem szégyenled magad? Bár lehet ez annak a jele, hogy végre terhes vagy. Most azonnal lemegyünk az orvoshoz, és nincs kifogás- még azt sem engedte, hogy lefürödjek, ezért úsztam a gyomrom tartalmában.
Nagyon megalázó volt, hogy meztelenül hurcolt el az orvosi szobáig, és ezt az ott lévő sellők mind látták.
Az orvosiba is kopogás nélkül rontottunk be, így tűnik, hogy ez egy örök szokása Dohyunnak. Bár nem mintha érdekelne.
- Orvos, azonnal vizsgálja meg a leendő feleségemet! Tudnom kell, hogy terhes vagy sem!
- Először is, milyen jelek jelentkeztek eddig? Mint tudjuk, egy férfi terhességnél nem minden esetben vannak ugyan azok a tünetek, mint egy nőnél.
- Eddig csak hányingerem volt az utóbbi két hétben. Nem igazán figyeltem fel arra, hogy hangulatingadozásom lenne, és a hasam sem lett nagyobb.
- Persze, hogy nem növekszik a hasad, hiszen nem eszel semmit. Így még hízni sem tudsz, lassan egy csontváz leszel- igaza van, tényleg nem eszek semmit, de ez mind miatta van!
- Ahelyett, hogy itt oktatod a jövendőbeli feleségedet, inkább gondoskodhatnál is róla. Szegény csupa hányás, kosz, és a feneke is vérzik, és van egy sejtésem, hogy miért. Bánhatnál vele kedvesebben is. A vizsgálat előtt elviszem lefürdeni a fiút.
Kedvesem, megmondanád nekem a nevedet?
- Ji-jimin vagyok- nagyon jól esett, hogy a doktor ennyire törődik vele.
- Ugyan kedves, nem kell félned. Most pedig gyere, tisztálkodj meg- a szobában volt egy függönnyel elválasztott rész, ami mögött volt egy zuhany és mosdókagyló is- Nyugodtan fürödj le, én addig elvégzem a szükséges tennivalókat a vizsgálat előtt- megvártam amíg a doki elmegy, majd gyorsan beálltam a zuhany alá. Szinte már forró vízet engedtem a testemre, de most igazn jól esett. Megfogtam a mosakodószívacsot és erősen dörzsölni kezdtem vele a bőrőmet, remélve, hogy ezzel le tudom szedni magamrül az összes mocskot, amiket Dohyun érintése okozott.
Lassan már piros lett az erőteljes dörzsöléstől a bőröm ezért abbahagytam, és rendesen lefürödtem. A tusfürdő csoki illatú volt, amitől ismét elkapott a hányinger. Ez így nem lesz jó...
Szerencsére volt kikészítve köntös és törülköző is, így gyorsan megszárítkoztam, és visszamentem a két férfihez.
- Na, most hogy Jimin is itt van, kezdhetjük a vizsgálatot. Kérlek húzd szét a köntöst, hogy hozzá tudjak férni a hasadhoz. Utána pedig kérlek feküdj fel az ágyra- tettem amit mondott, mivel nem nagyon lett volna értelme ellenkeznem. A doktor úr rákente a zselét a hasamra, majd elkezdte azt a kis eszközt mozgatni a hasamon, ami igazán csikis volt, ez miatt pedig elkuncogtam magam. A két férfi csodálkozva nézett rám ami miatt elszégyeltem magamat.
- Elnézést, csak egy kicsit csikis volt- kértem bocsánatot.
- Semmi baj, ez előfordul- mosolygott az orvos, ami miatt megnyugodtam- Szeretném megkérdezni, hogy mikor történt meg az első aktus?
- Mára pontosan két hete, a beavatásom napján.
- Értem. Mivel Jimin nem menstruál, így nem tudjuk megállapítani, hogy tényleg terhes vagy-e. Azt mondom, hogy gyertek vissza mára pontontosan egy hét múlva. Ha addig sem múlik el a hányinger, és esetleg jelentkeznek más tünetek is, akkor Jimin bizony te terhes vagy. 
Dohyun, szeretnélek megkérni, hogy bánj vele finoman. Törékeny ez a fiú, Össze is roppanthatod, hiszen sokkal nagyon és erősebb is vagy, mint Ő. És azt is szeretném, ha most kimennél!
- Mégis minek menjek ki? Jogom van itt maradni!
- Van jogod, de szeretném másképpen is megvizsgálni Jimint, és nem szeretném, ha addig idebent lennél.
- Bent maradok és kész, különben azonnal elmegyünk- a doki nagyott sóhajtott, majd megadóan bólintott egyet.
- Jimin, kérlek fordulj hasra, persze csak óvatosan, nehogy a hasadon lévő sebek felszakadjanak! Egyébként Dohyun, már rég el kellett volna hoznod, ez nem játék!- tettem amit az orvos mondott, és természetesen ügyeltem a sebeimre is- Tudom, ez most elég kellemetlen lesz, de szükséges- éreztem, hogy széthúzza a farpofáimat. Tényleg kezdtem kellemetlenül érezni magamat.
- Dohyun, szegény fiúnak tiszta seb a feneke és bejárata is. A bőr felrepedt. Mi a fenét művelsz vele?
- Ugyan már, ő is szereti, ha durván csináljuk. Mazochista a kicsi- kezdett el kuncogni, ez az őrült.
- Ne hi-higyjen neki. Egy szava sem igaz. Minden egyes nap könyörtelenül megdug, semmiféle előkészítés nélkül, azzal sem törődve, hogy nekem jó legyen és esetleg élvezzem is az aktust. A beavatásomon sem volt különb, csak ott vágásokat is ejtett rajtam. Nem mellesleg korbáccsal kínozta a testemet- kedztem el zogokni a rossz emlékek miatt, és főként azért, mert teljesen összeomlottam lelkileg...