ᴡɪʟʟ ʏᴏᴜ ʙᴇ ᴍʏ ꜰʀᴇᴇᴅᴏᴍ/ ᴬᵒᵀ

ɴᴇᴋᴇᴅ ᴀᴅᴏᴍ 1/3

Ⓨⓞⓤⓡ ⓅⓄⓋ
Tehetetlenül ülök a laptopom előtt és nézem, ahogy egy sor feladat virít a képernyőn. Ezeket mind meg kéne csinálom holnap reggelig, vagy nem kapom meg a megajánlott jegyet és vizsgáznom kell. De egyszerűen hülyeség a hülyeség hátán, képtelen vagyok azt mondtani, hogy "akkor itt most elkezdem" csak ülök felette és nézem, ahogy pörögnek a percek. Már elmúlt nyolc óra, kint sötét van, a bukóra nyitott ablakon pedig beszökik a novemberi hideg.

Felhúzom a lábamat és a térdemre fektetem a fejemet. Egyáltalán nem akarom ezt csinálni, annyira nem, hogy eljátszogatok a gondolattal, hogy hagyom a fenébe az egészet és levizsgázok mindenből. De nincs az az ég, hogy a vizsgám sikerüljön ötösre, pedig az a megajánlott jegyem.

Nyögve támasztom a homlokomat a térdemre és kapargatni kezdem a szék vászonhuzatát. Kicsit billegtetem a fejemet, közben valami dalt énekelgetek, amit ma a rádióban hallottam.

- Hali! - robban be Sasha. - Képzeld, Connie elhívott randizni!

Felnézek rá és próbálom felfogni, amit mond.

- Az tök jó! Hányadik?

- Harmadik! De most már remélem, hogy lesz valami a dologból - dünnyög, miközben sietve ruhát cserél és dezodort fúj magára.

- De hát már most is van valami - nézek rá értetlenül. Sasha nevetgél és a zsebébe csúsztat egy csokit.

- Szex, te kis buta!

Elpirulok, amiért ennyire egyértelműen esetlen voltam. Sasha gyorsan megölel és izgatottan pislog rám, aztán, mintha villám csapott volna belé, elképedve néz rám.

- Ugye te és Eren..? - pislog lassan, egészen elhúzódva tőle. Zavartan beharapom az ajkam. - Ugye ti már...? Miiii?!

Sasha sikoltozva ugrál körbe a szobában.

- EZ NEM IGAZ!

- Csssst, kérlek! - összeszorítom a szemem a szégyentől. Nem akarom, hogy a szomszédok is hallják, hogy-

- TE MÉG SZŰZ VAGY?!

- Szent ég, Sasha!

- De hát több, mint egy éve együtt vagytok! Ennyire türelmes? - mellém guggol, aztán úgy dönt, hogy az nem kényelmes és az ölembe ugrik. - De durva! Azt hittem, le fog teperni az első alkalommal!

Szégyellem bevallani, de az elején én is azt hittem, hogy siettetni fogja.

- Jó, akkor még nem tette be, de azért már volt valami? Valamiii - mozgatja az ujjait a levegőben. - Vagy te neki, tudooood!

Félre kapom a tekintetem. Érzem, hogy lángol az arcom és a fülem. Sasha elképedve szuszog, aztán újra sikítani kezd.

- EMBEEEER! Komolyan nem szoptad még le? - rángatja a pólómat izgatottan.

- J-jó, egyszer akartam, de... De nem hagyta - motyogom halkan.

- Mi van?! Milyen pasi ez?!

- Azt mondta, hogy szerinte nem is akarom igazán, úgy még inkább ne csináljam - magyarázom halkan és eltűröm a hajamat az arcomból. Máig emlékszem arra az alkalomra. Borzasztóan kínos volt, de valahol megkönnyebbültem, amikor Eren a csuklómra fogott és felhúzott magához.

- Ez kurva durva... És ő sem neked?

- Nem, én... Sasha...

- Semmit? Abszolút?

- Sasha...

- Nem nyalt ki?

- Sasha! - próbálom figyelmeztetni.