ᴡɪʟʟ ʏᴏᴜ ʙᴇ ᴍʏ ꜰʀᴇᴇᴅᴏᴍ/ ᴬᵒᵀ

ᴡɪʟʟ ʏᴏᴜ ʙᴇ ᴍʏ ꜰʀᴇᴇᴅᴏᴍ 4/5

Ⓨⓞⓤⓡ ⓅⓄⓋ
Nem tudom, hogy Levi kezdett e bármit is a felvételekkel és a vallomásokkal, amiket szereztem az elmúlt tíz nap során. Ennek ellenére ő volt az egyetlen esélyem - olyan kapcsolatai és tapasztalatai vannak, mint néhány professzornak az egyetemen -, mert tudom, hogyha bárki másnak továbbítottam volna, ami a birtokomba került, nem tettek volna vele semmit - vagy én akartam ezt hinni azok alapján, ahogy mindenki viselkedett Jaegerrel. Mégis, a hotel és a bevásárlóközpont biztonsági felvételei és a Trosto Fesztivál vendéglistája alapján Eren Jaeger a gyilkosság időpontjában olyan messze volt ettől a várostól, amennyire csak lehet.

Bár a családtagok vallomása nem mérvadó, mégis megpróbáltam felkeresni a Jaeger szülőket és sikerrel is jártam - bár látszólag cseppet sem lepte meg őket a fiuk helyzete és nem is tűntek megrémültnek -, sőt, az ő nyomukon megtaláltam Eren Jaeger féltestvérét, aki abban a pillanatban, hogy megtudta, miről van szó, minden további nélkül készségesen válaszolt minden kérdésemre és most ő az, aki a titkos cinkosomként a tárgyalást személyesen is figyelemmel kísérő vendégek sorai között ül. Néha egy futópillantást küld felém és hiába van tekintélyes méretű szakálla, látom, hogy az arca sápadt, a szeme komoly és gondterhelt. Egészen más, mint az öccse.

Én pedig, mint egy ijedt őzgida, ácsorgok Levi tekintélyt parancsoló alakja mellett. Vonallá préselt ajkakkal meredek magam elé egy pontra, amíg látszólag Levi hideg nyugalommal kíséri figyelemmel, ahogy az ártatlan Eren Jaegert bilincsbe fogva berángatják a tárgyalóterembe, hogy immár végérvényesen döntsenek az életéről. Jaeger kifakult szemmel, szelíden hagyja magát, hogy az őt kísérő rendőrtisztek durván lenyomják a székbe és még erősebben meghúzzák a láncait a földbe erősített karikán keresztül. Futólag körbehordozza a szemeit a termen, mintha azt akarná ellenőrizni, hány ember jött el megnézni, ahogy halálra ítélik őt valaki más bűnéért. Egészen odáig marad nyugodt, amíg meg nem látja Zekét a harmadik sorban ülni. Az arca akkor hamuszürkévé válik, a szemei kikerekednek és most először tiltakozva rángatja meg a kezeit, miközben félig feláll a székről. Zeke lassan megrázza a fejét és egy alig látható kézmozdulattal visszaülteti az öccsét, aki úgy engedelmeskedik ennek az apró gesztusnak, mintha Zeke zsinóron mozgatná a testét.

A teremben lassan elülnek a neszezések, amikor bejelentik, hogy a tiszteletreméltó Dhalis Zachary bíró megérkezett. Hirtelen elszorul a torkom és csak az tud megnyugtatni egy kicsit, hogy Zeke ugyanazzal a parancsoló pillantással illet, mint néhány pillanattal előbb Erent. A tekintete biztosíték, hogy semmi baj nem történhet. Szégyellem magam, amiért nem tudom megőrizni a hidegvéremet.

Dhalis Zachary anélkül nyitja meg a tárgyalást, hogy átnézné a jegyzeteit előtte, ettől pedig úgy érzem, hogy már meghozta a döntést.

- Ugye lett valami a videókkal és a vallomásokkal? - súgom Levinak fojtott hangon, de mereven néz maga elé és nem válaszol. Már nincs olyan tikkasztó meleg, mint az előző tárgyaláson, mégis úgy érzem, hogy a levegő elnehezülve ül a vállaimon és a mellkasamon, mintha víz alatt volnék. - Levi. Ugye lett? Odaadtam neked mindent, amim volt, ugye csináltál velük valamit?

- Miért, te csináltál velük valamit? - kérdez vissza olyan hangon, hogy tudom, azt várja tőlem, hogy elhallgassak és figyeljek, de most valahogy nincs akkora hatása felettem, mint máskor.

- Igen, neked adtam őket, mert te sokkal többet nyomsz a latba, mint és - sziszegem kétségbeesetten, Levi pedig a tekintetembe fúrja a hideg, acélos szemeit.

- Akkor semmi keresnivalód ezen a pályán, szaros. Kussolj és figyelj - megfogja a fejemet és egy határozott mozdulattal a bírói pulpitus felé fordítja. Dhalis Zachary ismét elsorolja a vádpontokat, a bizonyítékokat és a körülményeket. Hozzáteszi még Jaeger jogait, akit közben a Biblián megesketnek, hogy csak igazat fog mondani. Újra előveszik az összes eseményt és pontról pontra végig veszik, hogy mi történt, Zeke pedig végig Erent szuggerálja és biztos vagyok benne, hogy ez az egyetlen oka, hogy ő nem kezd el pánikolni, vagy őrjöngeni.

- Eren Jaeger, azzal vádoljuk, hogy a fent említett időpontban az életére tört és meggyilkolta Pieck Fingers huszonhárom éves egyetemi hallgatót, akivel ugyanarra a karra jártak. A vád előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés, tizenkét késszúrás, nemi erőszak, majd a test bizonyos részeit savba feloldotta, hogy eltüntesse a nyomokat. Tagadja, hogy mindezt elkövette?

- Tagadom - mondja lassan, ami miatt összesúgnak a teremben az emberek.

- Tagadja, hogy a gyilkosság idején a városban volt?

Eren Jaeger egy pillanatra felém néz, ijedten és bizonytalanul, majd becsukja a szemét, és mintha magára szólna, megrázza a fejét is.

- Tagadom.

- Az igazat kell mondania, emlékszik, igaz? - Dhalis Zachary bíró előrébb hajol és a vádlott szemébe néz.

- Emlékszem.

- Tehát továbbra is tagadja?

- Tagadok mindent, amit nem én tettem, mert én semmit sem tettem! - Eren Jaeger nyugodt hangja a mondat felétől felfelé kezd ívelni, hogy a végére már egészen hangosan, ökölbe szorított kézzel vágjon vissza a bírónak. A dühe rám is átragad, csak az nyugtat meg egy kicsit, hogy a Hanji hajú nő ismét az esküdtek között ül. Mindennél jobban szeretném, ha Hanji is velünk lenne most.

- Elítélhetném magát emberölésért - folytatja Dhalis Zachary szórakozottan és hátrébb dől a székében. - Amit tett, nem emberhez méltó viselkedés, az egyetlen elégtétel az volna, ha magától ugyanúgy elvenném az életét, ahogy maga elvette valaki mástól. Tud mást is mondani mentségére azon kívül, hogy ártatlan?

- Semmit, mert az igazság rólam ennyire rövid.

- Tehát, ha elítélem és a vérpadra küldöm?

- Az egy helytelen döntés lesz - vágja rá Eren Jaeger indulattól és félelemtől remegő hangon. Látom, mennyire próbál higgadt maradni és tudom, hogy csak a bátyja jelenléte ad neki vigaszt, ha csak egy kicsit is.

- Miért?

Dhalis Zachary talán azt várja Erentől, hogy könyörögjön, elmondja, hogy ő még csak huszonegy éves, fiatal és semmit sem látott a világból, csak tanulni jött ebbe a városba és nem is ismerte az áldozatot. Vagy talán arra kíváncsi, hogy a vádlott sírni kezdjen, de látszólag Eren túlságosan maga alatt van ahhoz, hogy ilyesmit tegyen. Fogalmam sincs, mi járhat a fejében most. Talán a kedvenc ételére gondol, amit a halálsoron csak utolsó vacsoraként ehet majd a kivégzése előtti estén, vagy az édesanyjára, akinek kellemes, borsmenta illata van. Talán eszébe jutott a házuk, a falu, ahol világéletében lakott, mielőtt egy nagyvárosba került. Vagy az a mező van a szeme előtt, ami a falu előtt húzódik és lovakat, meg marhákat legeltetnek rajta. A macskaköves utcák, amik szétszabdalják a házak rengetegét és a kint játszó gyerekeket; vagy a vastag, mély csatornák, amiben tiszta víz folyik, az almafa csemeték, amik néhány éve lettek ültetve, vagy a faluját körülvevő magasa falak. Ilyesmi dolgok járhatnak most a fejében. Nem tudom.

- A bíró úr azt kérte ne ismételjem magam.

- Azt akarom, hogy védekezzen - dörren rá Dhalis Zachary és a szeme szikrákat szór a dühtől. Eren Jaeger lassan megrázza a fejét.

- Nem tudok, bíró úr. Már mindent elmondtam.

- Maga annyit mondott el, hogy ártatlan és ezt szajkózza hetek óta. Szólaljon meg, Jaeger, vagy el fogom ítélni magát! - üvölti a bíró és az asztal lapjára csap a tenyerével. - beszéljen Jaeger, vagy a napot is megbánja, amikor a világra jött.

- Ha fel akar menti, mentsen fel! A gyilkosság időpontjában nem voltam itt, vannak szemtanúk, akiket maga nem hajlandó elfogadni. Megvan a fesztivál karszalagja is, a hotelfoglalásom és a barátaim vallomása, amiket szintén maga nem vesz számításba. Maga nem akar engem felmenteni, mert, ha akarná, már észrevette volna az össze bizonyítékot, amit-

- Eren! - harsan fel Zeke Jaeger hangja a harmadik sorból, ami az öccse torkára fagyasztja a szavait. Néhány pillanatig nehéz csend telepedig a teremre, ami végérvényesen magához téríti Erent. Mint aki lázálomból ébredt fel, megrázza magát és ijedten néz a bíró felé.

- Szünetet tartunk - suttogja Dhalis Zachary és szó nélkül távozik a teremből.