After /L.S/ !Fordítás!

90. Fejezet

90. Fejezet

Másnap reggel Harry szobájában mászkálok körbe-körbe, hogy összeszedjem a dolgaimat, hogy lezuhanyozzak.

- Jövök veled – nyögi, mire felnevetek.

- Nem, nem jössz. Tudod, csak reggel hat óra van, igaz? Mi történt a fél hetes szabályoddal? – ugratom, aztán megfogom a táskámat.

- Odakísérlek – gördül ki az ágyból. Imádom rekedtes reggeli hangját.

- Odakísérsz? A fürdőszobához? – nevetem ki. – Nagyfiú vagyok, végig tudok sétálni egyedül a folyosón.

- Csodálatos munkát végzel eddig abban, hogy rám hallgass – forgatja a szemeit, de látom a szórakozást bennük.

- Rendben, apuci, kísérj el a fürdőhöz – nyafogok játékosan. Harry felemeli a szemöldökét és elvigyorodik.

- Ne hívj így még egyszer, vagy vissza kell, hogy vigyelek az ágyba – kacsint, én pedig kisietek a szobából, mielőtt túl nagy lenne a kísértés, hogy maradjak.

Harry mögöttem jön, majd leül a WC-re, miközben én veszek egy zuhanyt.

- El kell vinned majd az autómhoz, a sajátommal kellett volna idejönnöm – nem gondoltam erre tegnap este.

- Elviheted az én kocsimat, majd szerzek egy fuvart a kampuszon a tiédhez.

- Megengeded, hogy vezessem az autódat? – tátom el a számat.

- Ja. Azonban, ha összetöröd, ne vesződj azzal, hogy visszagyere – feleli. Egy részem tudja, hogy egy kicsit komolyan gondolja.

- Amiatt kellene aggódnom, hogy te töröd össze az enyémet! – nevetek fel, mire megpróbálja széthúzni a függönyt, de ismét behúzom, és hallom őt kuncogni.

- Gondolj csak bele, babe, a mai nap után minden reggel a saját zuhanyzódban leszel – hangja áthallatszódik a vízen, ahogy kiöblítem a sampont a hajamból.

- Nem hiszem, hogy tényleg bele tudom élni magam, amíg valójában ott nem vagyunk.

- Várj, amíg meglátod, imádni fogod – dicsekszik.

- Tudja bárki is, hogy veszel egy lakást? – kérdezem. Máris tudom a választ.

- Nem, miért kellene tudniuk?

- Nem kell, csak kíváncsi voltam – a csap csöpög, miközben elzárom a vizet. Harry széthajtva tart nekem egy törölközőt, ahogy kilépek, majd a derekam köré csavarom azt.

- Elég jól ismerlek ahhoz, hogy tudjam, azt hiszed, hogy elrejtem a barátaim elől a tényt, hogy összeköltözünk – mondja, és igaza van.

- Csak egy kicsit furcsának tűnik, hogy kiköltözöl innen és senki sem tudja.

- Ez nem miattad van, hanem azért, mert nem akarom hallani a szarságaikat arról, hogy itt hagyom a diákszövetséget. El fogom mondani nekik, még Mollynak is, miután beköltözünk – mosolyodik el, aztán karjaival átöleli a vállaimat.

- Én akarok lenni az, aki elmondja Mollynak – nevetek fel és visszaölelem őt.

- Áll az alku.

Többszöri próbálkozás után, hogy távol tartsam magamtól Harry kezeit, miközben elkészülök, átadja az autója kulcsait, majd elmegyek. Abban a pillanatban, hogy beszállok az kocsiba, a telefonom rezeg.

*Légy óvatos. Szeretlek.* Írja az SMS.

*Az leszek. Te legyél óvatos az autómban :) Szeretlek. xo*