After /L.S/ !Fordítás!

81. Fejezet

81. Fejezet

Túl bosszús vagyok Harry felesleges negatív hozzáállása miatt, de azt nem vártam tőle, hogy elmegy, és most, hogy megtette, azt kívánom, bárcsak rávettem volna, hogy mondja el, mi zavarja őt. Csak olyan makacs vagyok, mint ő néha. Kifésülöm a gubancokat a nedves hajamból, aztán felveszem a szép, fekete bokszert, amit ma vettem. Áthúzok egy pólót a fejemen, majd átnézem a dolgaimat holnapra. Minden, amire gondolni tudok, hogy hova ment Harry, tudom, hogy megszállott vagyok és egy kicsit őrült, de nem tehetek róla. Remélem, nem Mollyval van.

Amíg eldöntöm, hogy felhívjam-e Harryt vagy ne, kapok egy SMS-t Tristantól, hogy ma este már nem fog visszajönni a szobánkba. Talán ő is összeköltözik Steph-fel, egy héten öt éjszakát tölt ott, és Steph abszolút imádja őt. Valószínűleg mesélt Tristannak a munkájáról a második randijukon, és valószínűleg nem harapja le a fejét, majd megy el ok nélkül. "Szerencsés Tristan." Mondom magamnak, aztán megfogom a tv távirányítóját, ujjaim szórakozottan nyomogatják a gombokat, majd leragadok a Jóbarátok egy ismétlésén, amit legalább százszor láttam. Nem emlékszem az utolsó alkalomra, amikor tévét néztem, általában Harryvel töltöm az időmet, tanulok, vagy olvasok. Jó csak feküdni az ágyban, és egy egyszerű vígjátékot nézni, elszökni az értelmetlen veszekedés elől Harryvel.

Néhány epizód után érzem, hogy a szemeim egyre nehezebbek lesznek. Álmos állapotomban dühöm pillanatnyilag eltűnik, és jó éjszakát kívánok Harrynek SMS-ben, nem válaszol, mielőtt az alvás legyőz engem.

- Francba – egy hangos puffanás ébreszt fel. Hirtelen felülök és felkapcsolom a lámpát, mire egy botladozó Harryt találok, megpróbálva eligazodni a sötét szobában.

- Mit csinálsz? – kérdezem tőle. Amikor felnéz rám, szemei pirosak és fényesek. Részeg. Nagyszerű.

- Azért jöttem ide, hogy lássalak – mondja, majd lehuppan a székre.

- Miért? – vinnyogom. Azt akarom, hogy itt legyen, de nem részegen és hajnali kettőkor.

- Mert hiányoztál.

- Akkor miért mentél el?

- Mert idegesítettél – ouch.

- Visszamegyek aludni, részeg vagy és nyilvánvalóan megint utálatos leszel.

- Nem vagyok utálatos, Louis. És nem vagyok részeg, oké, az vagyok, de és akkor mi van?

- Nem érdekel, hogy részeg vagy, de ez egy sulis éjszaka, és szükségem van az alvásra – fent maradnék vele egész éjszaka, ha tudnám, hogy nem mondana egész idő alatt bántó dolgokat nekem.

- Ez egy sulis éjszaka – gúnyol ki.

- Tudnál még kockább lenni? – nevet fel.

- Csak menned kellene – mondom, és visszafekszem. Szembefordulok a fallal. Nem szeretem ezt a Harryt, vissza akarom kapni az én édes Harrymet. Nem ezt a részeg bunkót, aki a szobámban botladozik hajnali kettőkor.

- Aww, bébi, ne haragudj rám – feleli, de figyelmen kívül hagyom őt.

- Tényleg azt akarod, hogy elmenjek? Tudod, mi történik, amikor nélküled alszom – majdnem suttogja. Elszomorodom. Tényleg tudom, mi történik, amikor nélkülem alszik, de nem fair tőle, hogy ezt ellenem használja, amikor részeg és gúnyolódik velem.

- Rendben. Maradhatsz, de én lefekszem.

- Miért? Nem akarsz velem lógni?

- Részeg vagy és utálatos – végül megfordulok, hogy szemben legyek vele.