Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!

Tyler Lockwood

Kérte; korilla16

Ne haragudj, amiért ilyen sokat kellett várnod, illetve sajnálom, hogy ilyen rövid lett. (⁠人⁠ ⁠•͈⁠ᴗ⁠•͈⁠)

T/N=az olvasó [vérfarkas]

Tyler magányosan járta az erdőt, mikor üvöltésre lett figyelmes. Megfordult a fejében, hogy elmegy, de kivételesen a jobbik énje nyert így követte a hangot ami egy H/Sz hajú lánytól származott. Amint meglátta a lány szenvedő arckifejezését mellé sietett, majd mellé térdelt.

– Átváltozól? – kereste kissé kétségbeesetten a szemkontaktust Tyler.

– Igen – lihegte T/N, pont nem volt arra kapacitása, hogy érdekelje a személye kiléte. – E...ez az első alkalom – iktatta be fájdalmas üvöltései közé a H/Sz hajú lány. – Önvédelemből megöltem egy férfit.

– Hé, nyugodj meg – próbálta csitítani a lányt Tyler. – Ne engedd, hogy a másik éned irányítson!

– Erősebb mint én – sikotott a lány.

– Koncentrálj a hangomra, ne figyelj a belső suttogásra. – fogta kezei közé a lány arcát Tyler. – A teliholdas éjszaka nehéz, ha hallgatsz rá. Tudom, hogy nagyon hangos és erőszakos, de neked kell irányítani.

– Nem megy, ez lehetetlen – rázta fejét T/N.

– Nem az, hidd el – nézett mélyen T/N Sz/sz színű szemeibe, a lány pedig kissé megnyugodva tartotta a szemkontaktust.

🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺🐺

Az erdőben megejtett találkozó után T/N kerülte a Lockwood fiút, de a teliholdas éjszaka mindig közösen talált rájuk. Kivéve azt az éjszakát, mikor T/N magát is meglepve nem érzett semmi féle változást.

– T/N – kiáltott fel meglepetten Tyler. – Hogy kerülsz ide?

– Bejöttem az ajtón – vont vállat vidáman a lány. – Elég pocsék lehet a memóriád, mert nem zártad be.

– Eddig nem volt rá szükség – forgatta szemeit Tyler.

– Kopogtam viszont te nem válaszolál, és az a cuki kis hang azt mondta a fejemben, hogy jöjjek be, mert te nem bánnád – huppant le a kanapéra T/N.

– Már mondtam, hogy ne adj a farkas éned szavaira – állt a lány elé a Lockwood fiú.

– Nem szoktam, most viszont úgy tűnt, hogy igaza van – villantott egy ezer wattos mosolyt T/N.

– Nem jöttél az erdőbe – mutatott rá a tényre a Lockwood fiú.

– Bex és én mindent megbeszéltünk nem néhány napja – vont vállat T/N.

– Ki az a Bex? – zavarodott össze Tyler.

– Hát Ő – mutatott magára T/N akár egy óvodás.

– A farkas éned? – kérdezett vissza a fiú, T/N pedig bólintott. – Mit beszéltetek meg? – hagyta annyiban Tyler.

– Csak akkor az övé az irányítás, ha bajban vagyok – felelt T/N. – Mármint közvetlen veszélyben, ha engem támadnak meg.

– Addig nyugi?

– Addig nyugi – biccentett a lány.

– Te ittál? – kérdezte hirtelen Tyler.

– Mi!? Nem, ezt miért kérdezed? – pattant fel eddigi helyéről T/N.

– Az egyik pillanatban még úgy beszélsz, mint egy óvodás, a következőben pedig olyan komoly vagy mint aki túl van öt válláson.

– Észre sem vettem – vallotta be a lány. – Ne haragudj, más is mondta már, hogy idegesítő.

– Nem, te ne haragudj – állt a lány elé Tyler. – Túl reagálok bizonyos dolgokat, főleg ha egy számomra fontos személyről van szó.

– Fontos? – kérdezett vissza ezúttal a H/Sz hajú.

– Fontos – bólintott Tyler majd megtette amiért eredetileg elindult akkor éjszaka, megcsókolta a lányt.