Teen wolf novellák

291 8 1
                                    

Kérte; SzonjaKatalinBirks

Nem meglepő módon jól bekavartam a cselekményt, szóval légyszi senki ne javítson ki kommentbe, hogy valami másképp történt. :) Hamarosan érkezik még néhány, majd egy Harry Potter next gen, egy Harry Potter novella csomag és egy Jasper Hale oneshot!

Theo [Az olvasó Scott húga, banshee]

T/N McCall meglehetősen nagyot nézett mikor Derek lakásán eggyel több embert számolt a gyűlés kezdetén, de gyorsan rendezte arcvonásait és helyet foglalt Lydia mellett. A fiatalabb McCall nem számított Theora azután, hogy legutóbb mennyire becsapta a falkát, arról nem is beszélve miként törte darabokra a lány szívét. Theo bűnbánóan követte a lány minden mozdulatát, és elhatározta, hogy amint esélye nyílik rá beszél T/N-nal/nel. A gyűlés végén Theo végül a lány mellé lépett aki elsötétült szemekkel tekintett fel a nála magasabbra.

- Ezúttal meddig játszol velem? - kérdezte fagyosan T/N.

- Nem játszottam veled akkor sem, talán az elején, de nagyon hamar rájöttem, hogy ami köztünk van igazi - nyúlt a lány keze után Theo, de T/N nem hagyta hogy a fiú hozzáérjen.

- Igazi? Hogy hihetnék akár egy szavadnak is? - tett fel egy újabb kérdést kétségbe esetten a McCall lány.

- Kérlek T/N, te is tudod valahol jó mélyen elzárva, hogy a mi történetünk még nem ért véget - felelt Theo.

- Mert nem hagyod, hogy lezárjam - fakadt ki T/N. - Mikor végre sikerült volna elfelejteni téged újra itt vagy!

- Ez egy jel! Egymásnak vagyunk teremtve - állt közvetlenül a lány elé Theo. - Te vagy a fényem a sötétségben.

- Hát nem érted!? Nem a sötétségben akarok a fényed lenni! - folytak könnyek T/N arcán. - A fény akarok lenni ami kijuttatott téged a sötétségből, de úgy nem megy ha te nem akarod.

- Hiszen akarom - törölte le Theo a McCall lány könnyeit. - Te vagy az egyetlen aki nem mondott le rólam. Kérlek higgy még bennem egy kicsit és bebizonyítom, hogy nem volt hiába való amit értem tettél.

- Ez az utolsó esélyed Reaken - figyelmeztette a fiút egy bujkáló mosollyal T/N.

Isaac [Az olvasó Mason húga, banshee]

Mason meglepetten nézte, hogy húga tanácsokkal látja el a McCall falkát és, hogy megosztja velük mit szokott tapasztalni. Isaac szintén meglepetten nézett a lányra, nem a segítség nyújtás miatt sokkal inkább azért, mert a lány mellett azt érezte amit eddigi életében igencsak kevésszer: biztonságot. Nem voltak együtt túl régóta, de Isaac biztos volt abban hogy hajlandó lenne akár élete hátralévő részében is küzdeni a lány szereméért. A tanácskozás végén aztán T/N Isaac társaságában indult haza, mielőtt a Lahey fiú észrevehette volna a szellem lovast gyorsabb tempót kezdett diktálni, majd mikor haza értek az összes lehetséges helyet ahol Isaac kiláthatott volna eltakarta, madárberkenényt szórt a szobája ajtajába és elhatározta, a vihar végét ott várják meg.

- Minden rendben van T/N? - vizslatta aggódva a lány arcát Isaac.

- Igen, csak...tudod Lydia mondta, hogy már többször látta a szellem lovasokat és volt már hozzájuk egész közel, de Őt békén hagyták - magyarázta kissé ügyetlenül T/N. - Ma én is láttam viszont nem úgy tűnt mint aki elakar vinni engem, azért gyorsítottam, hogy még véletlenül se lásd meg. Nem bírnám amit Lydia, szörnyű érzés lehet tudni, hogy volt valaki számodra fontos de mégsem emlékszel rá.

- Ne aggódj, hamarosan véget vetünk az uralmuknak - nyomott egy puszit a lány homlokára Isaac.  - Minden rendben lesz, ígérem.

Liam [Az olvasó Lydia húga, banshee]

Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!Место, где живут истории. Откройте их для себя