Kérte; SergeantJacqueline
Vn=város név
En/Mh=egyetem név/munkahelyRemélem, hogy annak ellenére is tetszik, hogy nem lett a leghosszabb annak ellenére, hogy elég sokat kellett várnod.
A huszonéves fiatal nő gyors léptekkel haladt annak érdekében, hogy minél hamarabb haza érjen. Tudta, hogy nem volt jó ötlet tőle, hogy egyedül hagyta a lakásán Adamet, de nem tehetett mást. Arra inkább nem is gondolt, hogy a férfi mennyi kért tehetett a lakásban, bár pillanatokkal később szembe nézhetett vele.
– Adam – sikkantott meglepetten a fiatal nő, mikor meglátta az enyhén kaotikus állapotban lévő nappalit ahogy bevágta maga mögött az ajtót.
– T/N, kérlek nyugodj meg – lépett közelebb a nőhöz Adam. – A lakás többi részét még nem is láttad.
– A többi részét? – szökött ismét néhány oktávval feljebb a nő hangja. – Hol van Lucy? – tekintett körbe lemondóan T/N utalva nővére macskájára, mikor a férfi bűnbánóan rá mosolygott.
– Bebújt az ágyad alá – felelt Adam, majd érdeklődve figyelte ahogy a nő kicsalogatja a kis állatot aki vidáman bújt hozzá.
– Megijesztetted? – sétált a nyugodt macskával karjaiban a férfi felé T/N.
– Nem szándékosan – ingatta fejét Adam, majd óvatosan a macska felé nyúlt aki ijedten kapaszkodott a fiatal nő karjaiba ezzel sebet ejtve azon.
– Lucy – kiáltott fel T/N, a macska pedig emiatt leugrott az öléből ezzel újabb sebet ejtve a nő karján.
– Sajnálom – nézte bűnbánóan T/N karjait Adam.
– Mindegy – sóhajtott T/N. – De szerintem egy ideig még nem hozok haza saját macskát.
– Miattam igazán nem kell, elmehetek – hárított a férfi. – Talán jobb is lenne.
– Ne butáskodj – ingatta fejét T/N. – Ez csak rosszul jött ki, de örülök annak, hogy itt vagy – mosolygott a férfira T/N.
– Köszönöm – mosolygott hálásan a férfi.
🐈😽🐈😽🐈Time Skip🐈😽🐈😽🐈
A fiatal nő meglepetésére Adam alug néhány hónap alatt egész jól megtanulta kezelni a század eszközeit, bár akadt még néhány elektronikai eszköz amit elkerült már sokkal biztosabb volt a dolgában. Abba meg annál inkább amit a fiatal nő még nem tudott, visszafordíthatatlanul és végérvényesen beleszeretett. Adam eleinte biztos volt abban, hogy amit érez csak hála idővel azonban rájött, hogy nem tudja elképzelni a mindennapjait T/N nélkül. Arra az elhatározásra jutott, hogy ideje cselekednie mielőtt a fiatal nő más mellett találja meg a boldogságot. Ugyan Adam sok mindent megtanult a T/N mellett töltött hónapok alatt, azt nem, hogy hogyan fejezze ki a megfelelően az érzelmeit. Viszont az igyekezete és az ötlete mégiscsak elnyerte a jótevője tetszését.
T/N egy újabb fárasztó napon volt túl és az igencsak nagy meglepetést okozott neki, hogy egy vörös macska szaladt felé egy bíborvörös masnival a nyakában és egy üzenettel amit a fiatal nő kíváncsian vett el.
Lennél a barátnőm?
Adam– Igen – kiáltott boldogan T/N, majd az ajtó keretnek dőlő férfire pillantott aki mosolyogva figyelte majd mikor a férfi ellökte magát onnan a karjaiba vette magát. – Mellesleg ki ez a cukiság? – emelte fel a vörös macskát T/N.
– Muffin, a közös macskánk – simogatta a kisállatot Adam. – Egy menhelyre mentem macskáért, az összes félt tőlem kivéve Őt.
– Na és te nevezted el? – engedte le játszani Muffint a fiatal nő.
– Nem, már ott elnevezték – karolta át óvatosan T/N derekát a férfi. – De talán eltudjuk máshogy nevezni.
– Ne, ez így tökéletes – tekintett fel mosolyogva Adamre T/N, majd felpipiskedve össze illesztette ajkaikat.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!
ContoMinden idetévedt olvasóban egy a közös; fantáziáltak már arról mi lett volna más az adott történetben ha van még valaki. Van aki magát látja ezekben, van aki teljesen új embert alkot, de mind egy helyre vezet. Az olvasó bátorságot merít és üzenetben...