Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!

Pedri Gonzalez

Kérte; ÉN!

Az eleje az olvasó szemszögéből írodik, míg a vége külső szemszögből!

Egy kis ösztönzés, hogy bátran kérjetek ti is focistával történtet! 😊 Bár továbbra sem kényszer.

K; a neved kezdőbetűje

"Főszereplő"; T/N Lewandowski (17 éves) lengyel–spanyol

Apa; Robert Lewandowski
Anya; Mariana Ramos

Sosem felejtem el azt a napot, ahhoz túlságosan az emlékezetembe véste magát. Egy egyszerű nap lett volna épp úgy mint az összes többi, mikor anya úgy döntött, hogy most egy kis kettesben töltött időre van szükségünk. Nem mellesleg azt állította, hogy apa is kifogja sajátítani az öcsém. Tehát mint mondtam kettesben töltöttük a napot, azonban mikor haza értünk hatalmas sokk ért mindenkit. Apa épp az akkori dadusommal, Laurával csókolózott a kanapén. Anya arca egyenlő lett a frissen esett hóval, majd mire bárki felfoghatta volna kocsiba szállt és elhajtott. Órákon át sírtam és hisztiztem, az anyukám akartam és mikor a csengő megszólalt reménykedve szaladtam az ajtóhoz azonban anya helyett járőrök álltak ott lehorgaztott fejjel.

– Robert Lewandowski? – kérdezte halkan a szőke hajú nő, s mikor apa bólintott fojtatta; – Fogadja őszinte részvétünk. Sajnos a neje balesetet szenvedett, a kiérkező egység már nem tehetett semmit.

– Anya? – néztem csillogó szemekkel a nőre. – Többet nem jön haza?

– Sajnos nem – guggolt elém a kissé pocakos férfi.

– De Conor haza jön? Az öcsém aki anya pocijában volt?

– Ő sem jön kicsi – felelt a férfi, ezután pedig az apám a még mindig nálunk várakozó Laurára bízott.

&2023.01.15–Spanyol Szuperkupa Döntő&

Pedri elgondolkodva bámult a mellette csendben ülő lányra, majd óvatosan a lány orra alá dugta az ajándékot amit eddig rejtegetett maga mögött.

– Boldog Születésnapot! – fordította maga felé a fiú egy csókra. – Tudom, hogy kicsit késett, sajnálom.

– Semmi baj, köszönöm – mosolygott halványan a lány, majd szemügyre vette a csomagot. – De édi vagy, egyedül csomagoltad be.

– Bontsd ki! – nézett boci szemekkel szerelmére Pedri.

– Köszönöm – nézegette a mezt K. Lewandowski 8 ölelte magához szorosan T/N. – Apa két éve nem vett újat, szerintem már a létezésemre se emlékszik.

– Tudod, hogy ez nem így van – próbálta nyugtatni a lányt Pedri.

– Nem foglalt nekem időben helyet a páholyban ezért hála Xavi kedvességének a kispadról nézhetem a meccset – húzta fel kissé sértetten az orrát T/N.

– Az remek hely – mosolygott a fiú. – Közel leszel hozzám, és hamarabb elér hozzám a pozitív energiád.

– Ez pozitív? – vonta fel szemöldökét T/N. – Ennél még egy pesszimista is több pozitív energiát termel.

– Ne legyél morci – kérte T/N-t a fiú.

– Hogy ne lennék "morci"!? Az apám egyre jobban felejt el tekintve, hogy Laura szült neki két másik lányt és Gavi olyan lett neki mintha a fia lenne. Nem is zavarna mindez ha közben engem nem töröl ki teljesen az életéből. Azt hittem, hogy anya halála után többet semmi sem választhat el minket, hiszen a gyászt is együtt éltük meg attól függetlenül, hogy alig voltam öt éves – kelt ki magából dühösen T/N és felpattant. – Ja és ha ez mind nem elég akkor a barátom is szégyel a nyilvánosság előtt így folyton titokban kell találkozunk.

– Ez nem igaz, te is tudod – állt a lány elé Pedri.

– De igen, és ezt te is nagyon jól tudod – forgatta szemeit T/N.

– Ezt nem gondolhatod komolyan – kezdte elveszíteni a türelmét Pedri.

– Mi van ha igen? – tekintett dacosan a fiúra T/N.

– Ha így érzed miért vagy még mindig velem!? Hiányzik a hírnév amit az apád végül nem adott meg!?

– Nem, normális emberek hiányoznak az életemből – nyelte le könnyeit T/N. – Az egyik nem lehet velem, viszont a másik igen és annak érdekében, hogy mindenki jól járjon a kereszapámhoz, Thomashoz költözök amint lehet.

– Nem tennéd – felelt Pedri.

– Nem a döntő előtt, de hamarosan – indult a kijárat felé a H/Sz hajú.

– Vége! – szólt a lány után Pedri. – A kapcsolatunknak.

A legidősebb Lewandowski lány háttal állva a fiúnak bólintott és magára hagyta. Órákig járta a várost, nem akarta látni a családot ami tökéletesen megvan nélküle is, nem akarta látni, hogy neki mi nem adatott meg. Mindenki meglepetésére nem sokkal a bemelegítő gyakorlatok kezdte után leült a kispadra és csendben figyelte őket különös gonddal kerülve azt a részt ahol apja, Gavi és Pedri szórakoztatta egymást. T/N a világ legnagyobb hülyéjének érezte magát, miért is vette fel azt a mezt amit Pedritől kapott!? Hiszen a fiú szakított vele nem sokkal az ajándék átadása után.

T/N vidáman pattant fel a helyéről a 33. percben mikor Gavi góljával megszerezték a vezetést.
Ezt követően az apja gólját ünnepelte a 45. percben minek hála nőtt az előnyük, bár még nem ivott a csapat a medve bőrére.
Majd a 69. percben az öröm könnyektől csillogó szemmel ugrott a mellette álló Eric nyakába–amit Pedri féltékenykedve nézett végig.
A későbbi Benzema gól már nem szegte kedvét tekintve, hogy az már 90+3-nál történt.

Barcelona győzelem!

– Van rajtad alá öltözet? – nézett a lányra Xavi, s miután T/N bólintott folytatta; – Akkor vedd le gyorsan a kabátot és szaladj édesapádhoz – noszogatta a lányt, abban a hitben volt, hogy a szokásos K. Lewandowski 9 mez van rajt.

– De... – ellenkezett volna T/N mikor észre vette, hogy apja figyeli. – Mindegy, megyek – sietett Robert felé T/N miután a helyére dobta a kabátot.

– Szép volt apa – ugrott a férfi nyakába T/N, de a lány számára meglepő válasz érkezett;

– Annyira sajnálom – súgta lánya fülébe Robert mikor szorosan magához ölelte. – Szörnyű apa vagyok.

– Még lehetsz jó – mosolygott halványan T/N.

– Laura felnyitotta a szemem, megérdemled ugyanazt a szeretetet mint a lányok – simitott lánya arcára a férfi.

– Köszönöm apa – törölte le a szeme sarkában megjelenő könnycseppet T/N.

– Valaki nagyon vár rád – fordította Pedrivel szembe a férfi T/N-t. – Oh, és csinos mez – kacsintott majd egy atyai csókot nyomott a lány homlokára és ott is hagyta.

– Gratulálok – nézett a fiúra zavartan T/N mikor Pedri mellé ért.

– Mi lenne ha nem a meccs lenne a téma? – sóhajtott Pedri. – Tudod, hogy nem azért jöttem ide, hogy gratulálj.

– Igen, tudom – nézett végig a stadionban T/N. – Viszont itt továbbra is rengetegen vannak.

– Nem számít, már nem számít és soha nem is kellett volna számítania – felelt Pedri. – Kérlek, mondj valamit – fordította szembe magával a lányt.

– Szörnyű volt ez a néhány óra – sírta el magát T/N. – Soha többé ne vitatkozzunk.

– Soha többé – ígérte Pedri és a szurkolók előtt felvállalva kapcsolatát egy csókkal pecsételte meg ígéretét.