Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!

Novella csomag 3

Kérte: SzonjaKatalinBirks

Nem követi az adott film/sorozat cselekményeit!!

Az utolsó kissé lehangoló, ha nem tetszik csak szólj és szívesen átírom.😊 Illetve engedjétek meg, hogy egy újabb könyvet gyorsan reklámozzak, ma kikerült a profilomra a Törött tiara című könyvem, bátran olvassatok bele.

Theo Reaken (Az olvasó Derek húga)

A fiatal Hale utálta a gimnáziumot, akárcsak a vele egyidősek többsége, de míg a többség a tananyagot sokallta és a szünetet várta addig Őt a tömeg zavarta. Kissé antiszociálisnak tűnik, de ez inkább a korábban elszenvedett tűz következménye, már nem hitt az emberek ártatlanságában, nem mert nyitni és új kapcsolatokat teremteni. Theo Reaken mégis belátott a lány által gondosan megformált maszk alá, tudat alatt elérte, hogy T/N kötődni kezdjen hozzá.

- Hogy vagy ma T/N? Még mindig aggódva figyeled a bátyád minden mozdulatát? - ült le a könyvtárba meghúzódó lány mellé Theo.

- Igen, az az érzésem, hogy valami nem stimmel vele - felelt halkan T/N, nem akarta, hogy más is meghallja őket.

- Banshee vagy, bízom a képességedben - bólintott Theo, majd folytatta; - Tegyük fel, hogy a bátyád ellenem szervezkedik. Mit teszel?

- Felmérem, hogy milyen ok lehet a kiváltója Derek viselkedésének és ha nincs igaza akkor segítek neked ha neki van igaza nem állítom meg - válaszolt T/N.

- Akkor most elmondok néhány fontos dolgot - sóhajtott Theo. - Tettem egy szörnyű dolgot a múltban, elvettem a testvérem életét. Derek attól tart, hogy a számomra fontos személyek veszélyben vannak mellettem ezért mielőtt ártani tudnék neked szeretne eltávolítani a közeledből.

- A közelemből? - kérdezte értetlenül T/N.

- Igen, tehát két lehetőségem van, elhagyom a várost és békén hagy vagy itt maradok és az életemre tör - válaszolt Theo. - Fontos vagy annyira, hogy az megrémít ezért egy időre elmegyek.

- Mégis mennyi időre? - vonta fel szemöldökét a Hale lány.

- Néhány hét, míg Derek megnyugszik - magyarázta a fiú és egy apró csókot nyomott a lány ajkára. - Ez biztosítja számodra, hogy vissza jövök.

Néhány néma másodperc után a lány illesztette össze ajkaikat és levegő hiányig csókolta a fiút; - Ezért siess vissza!

Isaac Lahey (Az olvasó Lydia húga)

A lelátón ülve a fiatalabb Martin lány egy ezer wattos mosolyt mutatva a világ felé szurkolt a csapatnak, főként Isaac-nek. Öröme pedig hatalmas lett mikor iskolája megnyerte a meccset. Vidáman várta az öltözők előtt, hogy Isaac végezzen és közösen menjenek a meccs utáni buliba.

- Ma különösen hangosan szurkoltál - karolta át a lány vállát Isaac közel tíz perccel később.

- Valóban? - tette a hülyét T/N, miközben elindultak. - Fel sem tűnt, máskor is izgatottan szurkolók a csapatnak.

- A csapatnak? - vonta fel szemöldökét Isaac.

- Igen - hazudta szemrebbenés nélkül a fiatalabb Martin lány.

- Hazudsz, megugrott a pulzusod - hajolt a lány füléhez Isaac. - Van valaki akinek jobban szurkolsz?

- Van - ismerte be halkan T/N -, de nem kötöm az orrodra.