Már megint neked szól
Ez a vers,
Mert hiányzik az a csók,
Mitől a szemem most könnyes.
A csókok, mit nekem adtál
Mielőtt elhagytál,
Új társat találtál
S ezzel az ágyamnak átadtál.
Miért nem tudtál várni?
Visszakaptad volna
Azt, ki egykor voltam,
Bár sosem leszek már ugyanolyan,
Ha megtanulok járni.
Mert más lettem
Szinte teljesen.
Azt viszont még mindig nem értem,
Hogy a lelkiismeret miért jött el helyetted értem.
Kimondhatom helyetted,
Hogy sajnálom minden tettem,
Mégha nem is vétettem akkorát,
Mi oly' mélyen hagyta volna magát,
Mint amit te csináltál a hátam mögött.
Olvasok a sorok között,
Így mindig rájövök,
Hogy az érzésem irántad örök.
Még azok után,
Hogy ilyen csúnyán
Mondhatni cserbenhagytál,
Meg tudok bocsátani, lám!
Mert annyira szeretlek,
Hogy még a legrosszabb cselekedeted
Se vezet rá engemet
Arra, hogy elengedjelek.
Tudd, nem eresztelek!
Lehet, hogy elvetted az eszemet,
De nem fogom elengedni azt a szemet,
Mi megmutatta nekem a szerelmet!
Na de még milyet!
Olyan igazit szívemben,
Mit addig még sosem
Éreztem csak azt hittem.
De mindig tévedtem,
Mert nekem ebben az életben,
Bocs, hogy ezt érzem,
De te vagy a végzetem.
Tudod ez mit jelent?
Azt, hogy a szívemnek
Az igaz szerelem
Egyenlő veled!
2022. 07. 23. - B. R. M.

ESTÁS LEYENDO
Verseim //I.//Befejezett//
PoesíaItt olvashatjátok a verseimet. Szerelmi csalódáson át a hétköznapi élet versein keresztül az abszolút semmitmondó versekig mindent megtalálhattok, amit a mai kortárs líra fogalma kimeríthet. Jó olvasást! ;)
