Hogyha már te belémdöfted
Én is megteszem
Az utolsó lépést
És nem, én nem rántok kést.
Én csak szeretném meghálálni
Azt a néhány napot,
Hogy álmodhattam nagyot
És nem, nem fogom megbánni.
Nem bántam meg,
Hogy megismertelek
Sőt azt sem, hogy évek teltek el
Mire beláttam; megszerettelek.
De nem kínzom magam tovább,
Nem fogok majdhogynem mindennap rád
Gondolva elaludni,
De a szót se fogom magamba fojtani!
Az utolsó döfések,
Azok a hangfelvételek,
Amiket utoljára küldtél,
Hogy már el se jönnél.
Azt megértem, hogy nem akarsz kapcsolatot,
De elárulom, hogy nagyot
Vétesz, hogy kihagyod e szeretetcsomagot!
Lehet, hogy hazudtam régen
És ezt látták fenn az égen,
De az nem változtat a tényen,
Hogy ugyanaz a lényem.
Hát ha nem kell az, kibe te régen
Belevoltál esve éppen
S végre nem az alkoholtól voltál részeg,
Akkor fejezzük ezt be tényleg!
Az okodat megértem,
Mármint bizalom téren,
Hogy csalódás ért téged,
De tetszett a színjáték nem, édes?
2022. 08. 26. - B. R. M.

KAMU SEDANG MEMBACA
Verseim //I.//Befejezett//
PuisiItt olvashatjátok a verseimet. Szerelmi csalódáson át a hétköznapi élet versein keresztül az abszolút semmitmondó versekig mindent megtalálhattok, amit a mai kortárs líra fogalma kimeríthet. Jó olvasást! ;)
