Ne haragudj kedvesem!
Ma, amint felébredtem
Gyomromba éreztem,
Hogy pillangók érkeznek
S már nem segít a mély lélegzet.
Tudom, hogy te szóltál előre,
Hogy rád fogok függeni,
De nem hittem, hogy legyőzve
Fogom magamat érezni.
Mert bizony legyőztél
Azzal, hogy annyit vesződtél,
A belső démonokra figyelmeztettél,
Katonaként küzdöttél és győztél.
Ez nem volt veszekedés
Csak kezdett rossz irányt venni
Az addig romantikus csevegés,
De nem akartam veled olyan lenni.
Nem akartam veszekedni,
Mert a semmin felesleges.
Le akartam küzdeni
S ez szerintem dícséretes.
Ezért nem lett semmi,
Mert le tudtam magamban verni
Azokat az átkozott démonokat,
Mik azt üvöltik, ne bizakodjak.
Már amúgy is felidegesített
Ekkor már valaki
S ha majd én leszek a feleséged
Nekem kell majd megnyugtatni.
Mindig olyan típus voltam,
Aki inkább a sarokba bújva
Hallgatja végig mások veszekedését,
Minthogy ő is kivegye belőle részét.
Ez a versem
Az én fejemben
Először bocsánatkérésnek indult,
De megint filozofálásba fordult.
Ne haragudj kedvesem!
2022. 09. 17. - B. R. M.

VOUS LISEZ
Verseim //I.//Befejezett//
PoésieItt olvashatjátok a verseimet. Szerelmi csalódáson át a hétköznapi élet versein keresztül az abszolút semmitmondó versekig mindent megtalálhattok, amit a mai kortárs líra fogalma kimeríthet. Jó olvasást! ;)
