Ez a vers neked szól
S ezúttal nem a magányról
Rovok le néhány szót,
Hanem végre valami jót.
Ezt a jót, amit érezhetek
Neked köszönhetem,
Mert így már nem remegek,
Mivel téged kedvelhetlek.
Várom már a pénteket,
Hogy valóra váltsd ígéreted,
Hogy eljössz hozzám
S együtt folytatjuk a történetet.
A történetet,
A történetünket.
Az elrejtett érzelmeket,
Mik mostanra előkerültek.
Egy ideje azon viccelődünk,
Hogy nem volt még semmi köztünk,
De ha egyszer majd levetkőzünk,
Lehet, te se leszel már szűz!
Tényleg van ebben valami vicces
Vagy az egész már túlontúl giccses
És kapcsolatunk azért nem felszínes,
Mert az egész igazából rajzfilmes?
Olyan mesebeli ez az egész!
Hiszen csak úgy jöttél,
S egy üzenetben köszöntél,
Több nem is voltál ennél!
Aztán elkezdtünk beszélgetni,
Egymás életét vesézgetni,
De sokan ezt csak úgy ismerik;
Felelsz vagy merszezni.
Észrevetted, hogy ez hozott össze minket
S enélkül lassan léptünk volna szintet?
Ahogy én sem, úgy te sem hitted,
Hogy te leszel majd kitől jő az ihlet!
2022. 09. 05. - B. R. M.

ŞİMDİ OKUDUĞUN
Verseim //I.//Befejezett//
ŞiirItt olvashatjátok a verseimet. Szerelmi csalódáson át a hétköznapi élet versein keresztül az abszolút semmitmondó versekig mindent megtalálhattok, amit a mai kortárs líra fogalma kimeríthet. Jó olvasást! ;)
