47. fejezet: Egy nap Párizsban

60 4 0
                                    




E/3

- Üdvözlök mindenkit, aki a televízión követi a műsoronkat, a nevem Nadja Chamack és én fogom élőben közvetíteni a műsort, amikor Katica utoljára helyre állítja a pusztulást. Mellettünk van André Bourgeois is, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a hősökkel.

A polgármester arca eléggé fáradt volt, és kimerült. Látszodott, hogy megviselte a napok, hetek tevékenysége, és persze a lánya elvesztése.

- Üdvözlöm a nézőket, Nadja. Katica tíz perc múlva fog élőben jelentkezni, hogy társaival helyreállítsa a pusztítást.

Nadja azonnal reagált a válaszra, néha ránézett a kamera mögött elhelyezett kérdésekre is.

- Amíg várakozunk válaszol néhány kérdésre a hősökkel kapcsolatban?

- Természetesen, Nadja.

- Egy hónappal ezelőtt egy forrás megnevezte a hősök kilétét, ezek igazak?

- Tudja Nadja, a hősök kilétével kapcsolatos híresztelések nem voltak igazak, csak ennyit mondhatok. A megnevezett személyek elhagyták már az országot tanulmányi okokból, szóval csak egy feltörés történhetett, amit maga Alya Césaire is megerősített Önöknek.

Miközben az interjú tartotta nagy üdv rivalgás történt mindenhol, amikor a kamera is ráközelített a helyszínre. Először Katica jelent meg az Eiffel torony tetején magára vonva a figyelmet, és csak utána Fekete Macska. A fiú egyenesen Katica mellé ugrott, és ölelte át a lány derekát, miközben mind a ketten integettek lefelé.

- Meg is érkezett a két hősünk, de hol lehetnek a többiek?

Ekkor kamera váltás történt hirtelen. A tömeg közepén két újabb személy sétált, ekkor vált láthatóvá Hana és Ruf. Integetve sétáltak a tömegbe, akik útat adtak a két újabb hősnek. Ugyanúgy harmadik irányból jöttek, megint a tömegben Rene és Carapace, mind a ketten mosolyogtak. Egyikük se ment fel az Eiffel torony tetejére, lent maradtak mind a négyen.

Ekkor a televíziót az illető kikapcsolta, és lerakta az iskolai asztalra. Max a többiekkel az iskola épületben nézték a műsor elejét. Az osztályon kívül senki sem tartozkodhatott ezen a napon, mivel hivatalosan is nemzeti ünnepnappá nyilvánították.

- Biztos, hogy így akarjátok? - szólalt meg végül Max, szegezve a velük üldögélő Miraculousokkal.

Mert a hat tag jelenleg egy iskola teremben voltak, úgy hogy senki se tudott róla... vagyis ez nem volt teljesen igaz. A tagok, akik velük harcoltak és a családtagok tudtak az illuzióról, és a színjátékról, ami az utcán zajlott. Mindenki másnak módosították ismételten az emlékezetét, és így védték a kilétüket.

- Igen - állt fel végül Adrien. - Ez lesz a legjobb nekünk is. Minden kwami ismer minket, így tudnak reagálni a kérdésre, és mi meg tudunk időt tölteni a családunkkal. - Ekkor nézett az órájára, ami pont nem a pontos időt tartalmazta. A mellette álló Marinette hozta létre Reina segítségével. Ezek az órák pont azt mutatták, hogy mennyi idejük mardt még, és az jelenleg huszonhárom órát mutatott.

Marinette és Alya az első asztalnál ültek jobb oldalt, miközben Reina és Alix a másik oldalt. Alex volt Adrien mellett, és Luka pedig a húga mellett volt.

- Jobb ha indulunk, mert nem maradt sok időnk - szólalt meg végül Alex. - Ha programban változás lesz, jelezzük egymásnak.

- Ez azért elég cool, hogy két helyen lehettek.

- Jah, mondhatni - jegyezte meg Alya, miközben kifelé bámult. - Bár még eddig csak Vixxnek volt tapasztalata ilyenbe - kezdte ugratni Reinát, aki egy pillanatra elmosolyodott.

Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktakWhere stories live. Discover now