Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktak

11. fejezet: Az új cél

Reina/

Ahogy a lány a falnak támaszkodva meglátta Adriennt, érezte, hogy két ütemet kihagyott a szíve, és rögtön elájul. A fiú arca falfehér volt, és sűrűn, szaporán vette a levegőt. Egy párnán mellette feküdt Plagg, aki hasonlóan nem volt jól. A kis kwami összegömbölyödve feküdt Adrienn mellett, és aludt... Úgy mint Vixx.

- Majdnem meghaltunk – szólalt meg felismerően Reina.

Amikor kimondta a szavakat, nem igazán gondolt bele a következményekbe.... Vagyis, igenis belegondolt a következményekbe, de csak a magára vonatkozó részt vette figyelembe. Az, hogy meghal, de mindenki más túléli. Arra álmában se mert gondolni, hogy rajta kívül más is megsérül. Adrienn bekötözött mellkasa a legnagyobb jel arra, hogy ez az egész nem egy kicseszett játék, aminek indult. Ez a valóság.

- Gyere, beszélgessünk.

A lány nem igazán akarta magára hagyni a fiút. Mi van ha felébred? Szeretne mellette lenni, mert végülis az ő hibája, hogy nincs jól. Az egész az ő felelőtlen döntéséből indul ki.

- Rendbe fog jönni, csak idő kérdése.

Becsukta a szemét, majd lassú léptekkel megfordult, miközben az épkezével a botra támaszkodott.

- Menjünk...

Az öreg csak bólintott egyet, majd elindult vissza a szobába, ahol eddig Reina feküdt. Reinának egyáltalán nem volt kedve bármiről is beszélni, de miután leültek, úgy tisztázódott a helyzet, hogy az öreg eléggé sok információval nincs tisztában. Kifaggatta Reinát a Budapest történtekről, hogyan találkoztak Macskáékkal, továbbá velük mi történt, Macska eltűnése óta. Látszott rajta, hogy többször is meglepődött, de ezt nem igazán tette szóvá. Miután Reina befejezte a történetet, üresen nézett maga elé. Mi történhetett a többiekkel? Plaggnak és Vixxnek sikerült-e közbe avatkozni? Vagy ők ketten az utolsó remény a Szövetség ellen? Oltári nagy hülyeséget csinált, amikor Plaggot előhívta.

- A többiek jól vannak – szólalt meg végül az öreg. – Wayzz megváltoztatta az emberek emlékezetét, így senki nem emlékszik semmire.

Reina felnézett, és egy pillanatra jó érzés töltötte el. Hát életben vannak! Szóval győztek, akármilyen nehéz is volt ez. Legyőzték...

Megfogta a vállát, majd megpróbálta óvatosan megmozdítani, de a karjába abba a pillanatba belehasított az ismerős fájdalom. Mi van, ha soha többet nem lesz képes harcolni? Lehet, hogy most győztek, de a Szövetség visszajöhet.

- Most átmenetileg megnyugodhatunk. A Szövetség elvesztette a legjobb kivégző tisztjét, és Halálfej miatt se kell aggódnunk többet.

- Apámmal mi...

Reina felemelte a fejét, de már csak Adrienn földre zuhanását láthatta, ahogy elbotlik a kiálló küszöbben, és így orra esik. Reina azonnal megpróbált felállni, és a fiú segítségére sietni, de sajnos a vállával elkövetett produkció miatt nem bírt felállni, és ülve maradva nézte, ahogy Adriennt az öreg segíti fel ülő helyzetbe.

- Nem kellett volna felkelned.

- Jól vagyok...

Hiába próbált a lány felállni, a karjai annyira fájtak az eddigi megerőltetéstől, hogy egyszerűen nem bírt ránehezedni, lábai pedig elfáradtak. Tehetetlenül kellett végig néznie, ahogy a férfi segít a fiún, és lassú mozdulattal leültette az egyik párnára, majd megvizsgálta a sebeit. Reinának a bűntudata egyre jobban mardosta a lelkét, amiért Adriennt is belekavarta az egészbe.

- Súlyosak még mindig a sérüléseid, Adrienn. Ha nem vigyázol a varratok felszakadhatnak.

- Mi történt apámmal? – szólalt meg újból, kicsit érthetőbben Adrienn.