31. fejezet: Testvérek csatája

96 6 2
                                    

Alya/

Le-föl járkált a szobájába miközben megpróbált lenyugodni. Egyáltalán nem örült, hogy két nappal ezelőtt Reina és Marinette felszívódott... és ezek után Adriennék is gondoltak egyet, és eltűntek. Minden előzetes magyarázat nélkül.

- Biztos van valami oka, hogy eltűntek – szólalt meg megint Trixx.

- Persze, hogy volt oka! Én repítem vissza őket, ha nem volt JOGOS indokuk. De mi van, ha most jelenik meg Zrag? Vagy Szirén? Öten vagyunk a kilences csapatból, úgy, hogy az egyik gyakornok.

- Gyakornok? – nézett rá furcsán Trixx.

Kifújta egy pillanatra a levegőt, majd újból Trixxhez fordult.

- Luka akárhogy nézzük kezdő, nincs annyi tapasztalata, mint nekünk.

- Nooro sokkal erősebb.

- Jah tudom. Gabriel jó néhányszor segbe rúgott minket.

Mielőtt még Alya tovább gondolhatta a helyzetüket, robbanás rázta meg a környéket. Alya tapasztaltan elindult az ablak felé, hogy megnézze mi is történt a városban ismételten, miközben a telefonját felvette az asztaláról.

Meglátta a távolból, ahogy egy füstfelhő gyülekezett a közelben, és nem igazán akart eltűnni. Annyira elvolt foglalva, hogy nem igazán látta meg a háta mögötti árnyalakot, aki mögötte állt. Az ismeretlen a kezében egy éles tárgyat tartott, amelyet éppen felemelt.

- Alya vigyázz!

Reina/

Csendben ültek a kabinba. Mind a négyen fáradtak voltak a hosszú út miatt, de így is ez volt a legbiztonságosabb. Észrevétlenül utazhattak bárhova, de ezt csak egy ideig hihették el.

Már csak fél óra volt az útból, amikor egy ismeretlen leült melléjük. A férfi, mert a testalkata miatt arra mertek gondolni, magas volt, de sötét kapucnis pólót viselt, amiből nem igazán lehetett látni az arcát. Miután leült Reina mellé a lány kényelmetlenül érezte magát, amit nem igazán értett. Kifejezetten fázott mellette, és úgy érezte, hogy el kell tűnnie mellőle. Marinette ekkor nézett fel, de abban a pillanatban le is fagyott a mosoly az arcáról. Már éppen nyitni akarta a száját, amikor hirtelen a tükörből kinyúlt egy kéz és befogta a száját.

Reina erre már reagálni akart, felakart kelni, de épphogy sikerült a talpát teljesen lehelyezni a földre, érezte ahogy valaki hátba szúrta úgy, hogy ő nem is hallott semmit. A földre zuhant a következő pillanatban és egyáltalán nem bírt megmozdulni. Fájdalom hasított bele, amivel próbált nem törődni addig, míg hirtelen a nyakához egy másik kés szegeződött. Ekkor nézhetett fel, és látta meg, hogy a férfi kezében is egy tükör van, amiből kinyújt a kéz is.

- Egy pillanat alatt megölhetlek, te lány... - szólalt meg fagyosan a férfi. – A kard a hátadba nem talált el egyetlen létfontosságú szervet, de mivel a pengéje tükör sima ez bármikor megváltozhat. Remélem ezt ti is megértették Vixx és Tikky.

- Zrag... - szólalt meg gyűlölködve Tikky.

Reina érezte, ahogy a zsebéből, a vállára repült Vixx, de sehova máshova.

- Nem kellene itt lenned – szólalt meg Vixx.

- Nem, tényleg nem.

Zrag a másik kezére nézett, amin Reina meglátta az apró jeleket, hogy a vezér egyáltalán nincs még jól. A ruha alatt a teste még cafatokban volt. A gyógyítása még rég nem fejeződött be.

- Mit akarsz tőlünk? – szólalt meg végül Marinette, ahogy újból engedte beszélni a lányt.

- Csak beszélgetni... 

Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktakTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon