Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktak

7. fejezet: Itt meg mi a jó édes történt?

Alya/

Rene végig rohant a háztetőn, majd átugrott a következőre, miközben figyelte a víz szint folyamatos emelkedését. Egyáltalán nem tetszett neki az egész, és ez nem változott, amikor találkozott Ninoval, aki az egyik tetőn állt.

Odaugrott hozzá, és lenézett, ahol már gyülekeztek a cápaszerű lények. A fejük a cápákhoz hasonlított, miközben a felső testük csak kékes pikkelyes rész emlékeztett a halakra, a lábuk kettő maradt, de ez is uszonyos volt.

- Mik ezek?

Szirén teremtményei... Szirén csókjával szokta átváltoztatni az áldozatait, a férfiakat általában valami halfélévé, amik támadásra tökéletesen megfeleltek, miközben a nőket sellőké, akik hasonlóan képessé válnak Szirén csókjára. Továbbá Szirén éneke is veszélyes, aki sokáig halja énekét mozgásképtelenné teszi őt.

Alya gyorsan elmondta Ninonak is a tudnivalókat, miközben az áldozatokat figyelte. Eléggé komoly ellenfélnek tűnt, erősebb volt Manánál is, és a vízzel is kezdeniük kellene valamit.

- Keressük meg Marinettet, majd kitalálunk valamit ellenük valamit!

- Rendben, induljunk!

Mielőtt még tovább indultak volna, ekkor érezte a furulyánál a rezgést, ezért magához vette, és kinyitotta. Valaki hívta, de arra nem igazán számított...

- Ez nem létezik...

Remegő kezekkel nézte a hívást, nem tudta, hogy felvegye vagy nem. Hana halott volt. Mégis ő hívta. Talán valaki megszerezte a fülbevalóját, és most pont az ellenség hívja. Szövetség? Miért is ne?

Így úgy döntötte, miért is ne venné fel?

- Igen?

- Rene... Kérlek, gyertek a TV torony tetejére! Nincs időm magyarázkodni...

Mielőtt még kérdezhetett volna Hanától, mert persze ő volt, szét is kapcsolt az adás.

- Baj van?

- Itt mi a jó édes Isten történt?

Marinette/

- Bocsánat a késésért, Mari!

Marinette kinyitotta a szemét, és egyenesen egy zöld szempárba nézett, aki hasonlóan őt nézte egy pillanatig, majd újra lenézett.

- Macska... Mekkora nagy meglepetés vagy!

A lány nem tudott megszólalni, fogalma se volt, hogy mit mondhatna. Még azt is elfelejtette, hogy Szirén továbbra is lent áll, és őket figyeli. Macska a botján támaszkodva védte, de nem tudta meghatározni meddig.

- Már figyelmeztettelek téged! Ha bántani mered Marinettet, akkor sushit csinálok belőled.

Tényleg ő lenne Macska? Mintha... megváltozott volna. Macska nem fenyegette az embereket... Bár Szirén nem ember... Lehet, hogy csak álmodja az egészet, és Macska nincs is itt? Akkor nem akar felébredni.... De nem akarja újból elveszíteni.

- Megmondanád hogyan teszed? Átvettem az irányítást a város felett...

- Hagyd el a várost Manával együtt, és akkor ígérem nem esik bántódásod...

Szirén elnevette magát, majd hirtelen felugrott az egyik tetőre, és ezzel egy magasságba volt Macskával, és ekkor már Marinette is annyira összeszedte magát, hogy levegye tekintetét Macskáról, és ránézzen az ellenségre.

- Amikor legutóbb ezt ígérted, akkor éppen több emeletnyi betontömb zuhant rád, és temetett be téged. Mivel lesz ez most más?

Macska elengedte a botot azzal a kezével, amivel fogta, majd erősebben magához szorította Marinettet. Nem is tudta, hogy Macskának ilyen jó egyensúly érzéke lenne, de igazából nem is tudhatta volna honnan. Katicaként soha nem ült Macska ölébe sok ideig.