Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktak

39. fejezet: Szirén utolsó cselekedete

E/3, valamikor a múltban/

Az égen rengeteg felhő gyülekezett. A nép, aki ennek a kornak a virágzását biztosította nem tartott ettől a vihartól, pedig talán kellett volna. 

A történet ezen része a Tükrök Tragédiája előtt játszodott, amikor még Tikky és Zrag házassága csak szóbeszéd, mivel ők még csak gyerekek voltak. 

- Uram!

- Mint mondtam, nem! 

A vita, amely király és hűséges szolgája között alakult ki, az egész épület beleremegett. A király haragja ebben az időszakban több volt mint pár bútor rongálása. 

- De az ikrek...

- Az ikreknek meg végkép nem kell tudniuk. Tűnj el!

Ekkor hirtelen megrepedt a bejáratú kapu és még néhány fal. A szolga végül meghajolt az uralkodó előtt, de ezt a másik nem tette meg, mivel nem is igazán tudták, hogy ott van. 

Az, aki végig hallgatta a beszélgetést, a kapu mögött bújkált, de mindent szóról szóra hallott. Amikor a király haragra gerjedt megijjedt, amikor zúzni kezdett elrohant. Csak amiatt nem vette észre a király, mert a zaj, amit csaptak hangosabb volt.

A fiatal hercegnő megijedt a szavak miatt, és emiatt is rohant el. Nem tudta, hogy kihez forduljon, így ment ahhoz, akiben megbízott.

A hercegnőnek akkoriban nem volt gonosz természete, sőt nagyon is hasonlított ekkor még húgára, aki nagyon is kedvesek volt. Tökéletes ikerpár... aki mégsem volt annyira tökéletes. 

Átrohant így a másik palotába, ahol azonnal megtalálta azt, akit keresett. De nem volt egyedül. 

Az ifjú sötétség hercegét újfent az apja tanította harcolni, így a hercegnő kénytelen volt az egyik kő rejtekében elbújni, és végighallgatni az oktatást.

- Nem tudom, miért vagy ilyen gyenge... Zrag - szólalt meg szigorúan az apja. - Egy új kort fogsz elhozni a királyságunkba, de te barátokat akarsz... Gyerekesen gondolkodsz, herceg!

A hercegnő, mivel félt a királytól nem mert kinézni, de így is biztos volt benne, hogy a király megütötte a herceget. 

- Mert gyerek vagyok, apám! - pofázott vissza így is a herceg. - Élni akarok, amíg tehetem! A teher...

- Nem tudod mit jelent a teher, Úrfi! - ekkor csapott oda még egyszer a herceg arcára. - A jósok szerint az első szülött fiam fogja elárulni a királyságot, míg a másik egy új kornak kezdetét hozza el, amely vagy a birodalom bukásával, vagy emelkedésével jár. Nem hagyhatom, hogy elbukjunk és a négy királyság közül mi legyünk a takarítók. 

A hercegnő megijedt, talán nem pont jókor jött el ide, és ezt egyre jobban érezte. Ha megtudja a király hogy titokban a herceggel találkozik, akkor mind a ketten porul járnak. 

- Jól gondold meg, hogy miként döntesz... Zrag... Holnap folytatjuk az oktatásodat. 

Ahogy a király elvonult, Szirén kinézett, és látta, ahogy a herceg a földön ült, az arcát fogta és csak a zárodó ajtó felé nézett. Nem igazán akart sokáig megmozdulni, de végül a hercegnő felé nézett, és elmosolyodott. 

- Szirén - szólalt meg a herceg. - Örülök, hogy apám nem vett észre. 

A herceg szavai hatására a hercegnő felkelt és odasietett a herceghez. Az apja pofonának még most is látszodott a helye, olyan erősen csapta arcon a herceget, hogy annak kiserkent arcán a vére. Bár Szirén még nem igazán volt ügyes a gyógyításba, de annyira mégis, hogy enyhítse a herceg fájdalmát.