Miraculous: Tükrök tragédiája, amikor a kwamik elbuktak

37. fejezet: Az elátkozott testvérpár

Sziasztok!

Ez egy extra fejezet lesz, mivel mindent E/3-ban fog készülni. Két helyszín lesz, az egyik Zrag bázisa, a másik pedig a Földön Párizs.

Jó szórakozást!

E/3

Miközben a kastélyban egyedül végigsétált, volt ideje végiggondolni, hogy pontosan mit is szeretne kérdezni tőle. Így vagy úgy, de megakarta tudni az igazat, ha még emiatt elkell fordulnia Zragtól. 

Így miután elhagyta a kastély sötét és komor falait, eljutott a lépcsőkig. Még egyszer körülnézett, hátha talál aki figyeli, de amikor megbizonyosodott, hogy egyedül van, elindult lefelé a börtönhöz. Tudta, hogy rengeteg csapdát helyeztek el a betolokadó ellen, de ez mind ellene hatástalan, mert Zrag szövetségesként tekintette. Szóval minden egyes lépést bátran tette meg, nem foglalkozva a veszéllyel.

Eléggé gyorsan tudott így leérni, alig pár percet vett igénybe. Az első cellákkal nem is foglalkozott, tudta, hogy a fogoly, akit keresett hátrébb volt. Ha véletlenül a behatoló idáig eljutt, akkor egy labirintusszerű cella sorozattal kell szembenéznie, amely még több rejtett csapdával rendelkezett.

- Soha nem hittem volna, hogy téged látlak itt következőleg... - hallotta meg az egyik cellából egy fiatal fiú hangját. 

A maravok végül megállt a rácsok előtt, és a srácra nézett, aki meglepő módon magánál volt. A fiatal emberi teremtmény ruhái szét voltak szakítva, így láthatóvá váltak a különböző sérülések, amiket Zrag okozott neki. Egy-két sérülés, annak ellenére hogy pár órája keletkeztek, már-már gyógyulás alatt voltak. Krav pedig, aki hasonlóan fent volt, de nem igazán szólalt meg. Testileg jó állapotban volt, de valszeg Krav kínzásait megviselte. Pihennie kellett. 

- Ne rabold az időmet, ember gyerek.

Ekkor tovább ment a következő cellához. Itt már nem voltak láncok, de volt ágy, amely talán kicsi volt, de mégis elegendő hogy valaki lepihenjen. A lány ennek ellenére a földön ült az egyik sarokban, de sokáig meg se mozdult. Még akkor se, amikor kinyílt a cella ajtaja és belépett rajta a maravok.

- Kérdezni akarok tőled - szólalt meg. 

Ekkor a lány felnézett, de nem azt látta, amit szeretett volna látni. 

- Szirén...

- Marinette...

Úgy tűnt mind a ketten meglepődtek a másikon. Szirén azt hitte, hogy egy megtört személyt fog látni, aki félelmek közt reszketett... Helyette egy magabiztos személyel kellett szembenéznie. 

Mind a ketten csöndben voltak, egyik se akart megszólalni.

- Kérdezz csak...

Szirénnek talán több kérdése is lett volna, de a lány viselkedése teljesen meglepte. Nem tudta elfogadni, hogy ennyire nyugodtan kezeli a helyzetet, de ennek ellenére végül, percek múlásával később mégis feltette a kérdést.

- Miért?

- Mit miért? 

Újból csend telepedett a börtön celláira, úgy tűnt Szirén kezdi elveszíteni a türelmét, ami egyébként is alig volt. 

- Miért éppen téged... vagyis... miért éppen Tikkyt választotta?

A kérdés alapvetően újabb kérdés feltevéssel járt volna, de úgy tűnt Marinette tisztában volt a kérdés valódi tartalmába, és ezt nem is leplezte. 

- Nem tudom pontosan miért is tette, amit tett. Te is tisztában vagy azzal, hogy Tikky Plaggot szereti. 

- NE HAZUGJ!