Ӝ46Ӝ

527 34 8
                                    


Jason
Vasárnap~18:00

Kelletlenül veszem fel a megszólaló telefont. Ismeretlen számot jelez, amit egyszerűen nem tudok hova tenni. Senki nem tudja a számomat. Legalábbis olyan nem, akinek én ne tudnám.

-Halló? -szólok bele kiszáradt torokkal. A munkából márcsak két óra van hátra.

-Hat-csak ennyit hallok meg robot hangon, mire megszakad a vonal. Elemelem a fülemtől és értetlen fejjel kezdem bámulni a készüléket. Hat. Milyen hat?

Betér még pár vásárló, akiket álcázott vidámsággal szolgálok ki. Mind kedvesen megköszönik a dolgokat, majd távoznak is.

Szívem mindvégig hevesen ver, én pedig egyik pillanatról a másikra leszek idegesebb. Milyen hat? Miért érzem úgy, hogy Alanhez is köze van? Mi történik vele?

Ahogy a vevők eltűnnek, előkeresem a számot és megnyomom a hívás gombot.

Fülemhez szorítva a készüléket várom, hogy valami vagy valaki beleszóljon.

-A hívott számon előfizető nem kapcsolható-mondja egy női hang. Lecsapom a telefont a pultra, ahogy ereimben felszökik az adleralin. Mi ez az egész?

James
Vasárnap~18:38

Már csak öt és fél órát kellem eltürni ezt az idióta Alant. Már csak öt és fél óra. Az idő egyre jobban telik, nekem pedig ajkaimra csúszik az a bizonyos vigyor.

-Megjöttem! -vágódik ki az ajtó. Tom lép be rajta, kezeiben zacskókat szorongat.

-Minden megvan? -szemeimet nem veszem le a kábultan fekvő, barna hajú fiúról egy percre sem.

A pincében vagyunk. Itt fogjuk véghezvinni a tervünket. A tervünket, melynek végén semmi esélye nem lesz a túlélésre.

A piásüvegek csörrenve érkeznek a falapra, ahogyan a nagybátyám kipakolja őket. Mind hihetetlen erős. Ez kell nekünk.

-Megcsinálom a koktélt-hallom meg a pohár hangját is, amibe tölteni kezdi az italokat. Ha ezt megissza, a miénk lesz. Azt tehetünk vele, amit szeretnénk és nem fog tudni ellenkezni. Főleg nem úgy, ha bevetjük a kis fegyverünket.

-Mikor fog felkelni? -lépek Tom mellé, aki nagyban öntögeti a dolgokat.

-Hamarosan. Igyekeznünk kell.

Bólintok, majd besegítek én is a keverésbe. Az utolsó feladat, a por kimérése, amit inkább a szakértőre bízok. Ha túl kevés, semmi haszna nem lesz, ha túl sok elkábul. Mondjuk az is egy opció.   

-Amúgy miért is szóltunk a másiknak?-utalok Jasonre. Hátamat a pultnak döntöm, hogy onnan figyeljem az áldozatunkat.

-Nem figyeltél rám, amikor elmondtam a tervet igazam van? -néz rám féloldalasan, nem hagyva abba a munkát.

-Az addig oké, hogy mind a ketten meghalnak-döntöm el a fejem.

-Csak Alan fog, legalábbis reméljük.

Melletted...Örökké -Befejezett- JAVÍTÁS ALATTWhere stories live. Discover now