Melletted...Örökké -Befejezett- JAVÍTÁS ALATT

Ӝ42Ӝ

Az előző rész végén elfelejtettem említeni, hogy mostantól két ágon fog futni a történet,  azaz egy részen belül többször is lesznek nézet váltások.

Jó olvasást!

Alan

A hideg levegő ismételten felver az álmomból. Próbálom magam valamennyire összehúzni, hogy addig is melegen tartsam magam.

A bőrszíj a nyakamon pedig végképpen nem segít a helyzetemen. Próbáltam leszedni,  de mint kiderült van rajta egy kis lakat, ami csak kulcsal nyitható. Nem tudom, hogy mikor került oda,  de nagyon zavar. Arról meg nem is beszélve, hogy az altató, amit Jason adott nem volt túl hosszú életű.

Az idő már egyóra fele járhat, de én egyre jobban fázok. Holnap a suliban meg fog látszani a csat nyoma a nyakamon, ami nem túl jó.

-Jason-suttogom rekedt hangon-Valaki- ejtem a fejem a  matracra,  ahogy az utolsó reményem is elszáll. Hallom,  hogy valaki mászkál a lakásban. Feltehetően Jason. Tompán érzékelem a hangokat és a fényeket is. A testem már abbahagyta a didergést,  ami azt jelenti, hogy kezdek teljesen kihűlni. Ha elajulok végem.

-Alan-hallok meg egy ismerős és kétségbe esett hangot. Próbálok bármiféle reakciót kiadni, de ebből csak halk susogás lesz, amit elnyom a szél hangja.

-Alan! -kiált fel, ahogy belép a szobába. Mellém lépve magához ölel, de a fejem erőtlenül hátrabicsaklik.

-Fázok- susogom bele a mellkasába, ahogy a fejemet előredönti.

-Mindjárt kiviszlek inenn. Eljössz hozzánk-ad egy puszit a fejemre.

Előszed egy kést és azzal vágja le a nyakamt szorító szíjat.

-Hol van Jason? -suttogom halkan. Teljesen félreismertem.

-Alszik, maradj csendben-susogja.

Inkább hallgatok rá,  mintsem, hogy Jasonnel maradjak. Kiábrándultam belőle. Ezekután már teljesen.

-Gyere-emel fel az ölébe,  rámterítve egy pokrócot.

Összehúzva magam,  próbálok felmelegedni,  James karjaiban.

Kioson a házból egyenesen le a parkolóba,  mindvégig nyugtató szavakat suttogva.

Egy autó lámpái felvillannak, ahogy a közelébe értün. A hátsó ajtó kinyílik, én pedig James öleben feküdve kerülök be.

-Semmi baj, nem lesz semmj baj-susogja a fejemet simogatva. Karjaival még közelebb húz magához, nekem pedig elkezdenek lerakadni a szemeim, ahogy az autó és az újdonsült megmentőm elringat.

Jason

A telefonommal a kezembe csörtetem vissza a lakásba,  ahol Alant egyedül hagytam. Tudom, hogy nem kellett volna azt tennem,  amit tettem. Tudom, hogy hülyeséget csináltam. Nem akarom elveszíteni.

Szemeim felnyílnak, ahogy az ismerős autó elszálguld mellettem.

Rohanni kezdek az otthonom irányába.

Nem vihette el! Nem veheti el tőlem! -csak ez zakatol a fejemben. Nem tudom mit kezdhetek nélküle.

Felrohanok a lépcsőn,  berobanva a lakásba,  hogy meggyőződjek a sejtésemről.

Alan persze, hogy eltűnt. Nem kellett volna egyedül hagynom.

Földhözvágom a készüléket, amire nem is olyan rég az a bizonyos üzenet érkezett,  miszerint a bolt lángokba áll.

Benyitok a szobájába, ahol rögtön a lábamnak csapódik egy félkómás kiskutya. Bezárom magam mögött az ajtót és a falap mentén lecsúszva erednek el a könnyeim.

Nem akarom elveszíteni. Nem így.

Megpillantom az ágyon a plüssét, amitől csak mégjobban elfacsarodik a szívem.

Kihúzták azt a bizonyos tőrt belőle és most eszeveszett sebességgel kezdett el vérezni. Fáj,  de kegyetlenül.

Legjobban az fáj az egészben, a hogy én tehetek róla. Az én hibám minden. Címeres barom vagyok.

-Alan- szipogom-Alan-vesz erőt rajtam teljesen a zokogás,  ahogyan minden közös emlékünk eszembe jut.

Ha nem lennék ilyen akaratos, akkor még most is mellettem lenne. Mindent elrontottam, mindent.

Totó megnyalja az arcomat,  mire én felkapva magamhoz ölelem. Minden rá emlékeztet. A falak, a szobák,  a lépcső,  a konyha, minden. És midnen gondolattal csak egyre rosszabb az egész.

Befejezem a sulit. Eddig is felesleges volt járnom, most még inkább az lett. Nem érdekel már semmi. Csak egyedül szeretnék lenni. Dolgozni és valahogyan fentartani magam. Ameddig csak lehet.

Na, gyerekek.
Nagyon-nagyon rövid rész lett, amit sajnálok. 😔
Mint az elején is mondtam, innentől szétváltak útjaik,  épp ezért több szemszög is lesz egy részen belül.☺
Remélem nem akartok megölni, de nagyon közledünk a vége felé 😔
Igyekszem a részekkel.
Legyetek jók. 😶😶