Melletted...Örökké -Befejezett- JAVÍTÁS ALATT

Ӝ44Ӝ

Alan

Óvatosan kinyitom a szemem, hogy hozzászokjon a hirtelen betörő fénynek, ami a félig elhúzott függönyön áramlik be.

Mindenre emlékszem a tegnapi napból és nem tudom hova tenni. Mitől lehettem rosszul olyan hirtelen? Nem hiszem, hogy James tette. Kedves velem. Ő nem tenne ilyet.

-Fent vagy? -kocogtatom meg a vállát, mivel háttal fekszik nekem.

Látom, hogy vesz pár mély levegőt, majd bólint.  Felém fordulva fürkészi a tekintetem,majd egy halvány mosollyal jutalmaz.

Elpirulva kezdem inkább a takarót fürkészni, ami a mesztelen testünket takarja. A tegnap este után, már nem csináltunk semmit, hanem azonnal lefeküdtünk aludni, így kimaradt a fürdés és a felöltözés.

-Elmegyek fürdeni-kel fel mellőlem, majd felvéve az alsóját, kimegy a szobából.

Felkelve kezdem én is keresni a holmiakat, amik a földre kerültek legutóbb

A lepedő alattunk teljesen összegyűrve helyeszkedik el. Jól megtornáztuk a múlt éjszaka.

Felállva keresek magamnak valami ruhát, mivel már két napja ugyan az van rajtam.

Hamar megtalálom a bőröndömet, amiből előkeresek egy alsót, amit hamar felkapok magamra. A többit majd akkor, ha lefürödtem.

Ruháimat lerakom az ágy szélére és a fekete függönyhöz sétálok. Elrántom és kikémlelek rajta, hátha találok valamilyen ismerős helyet.

A kilátás egy udvarra néz, amiben hatalmas gaz árulkodik arról, hogy már régen járt ott ember.

A telek végében áll egy kis bódé, ami valami fél fészer lehet. A környéken rendezett udvarok, csak ez az egy tűnik ki a tömegből. Tehát a kertváros vége felé lehetek.

Felnyúlok a fogantyúért, hogy azt elfordítva friss levegőt juttassak a helyiségbe.

Nyílik az ajtó, amitől a kezem megfagy a mozdulat közben.

-Mit csinálsz? -néz rám nagy szemekkel James.

-Csak nagyon állott a levegő, gondoltam szellősztetek-pillantok vissza az ablakra, majd ismét a fiúra.

Bólintással jelezi, hogy kinyithatom a fakeretet.

-Menj el fürdeni, elkísérlek-jön oda mögém, ajkaimra egy lágy csókot lehelve.

Elpirulva bólintok, majd a szemébe nézve adok egy csókot azokra a hihetetlenül puha ajkaira.

Belemarkol a fenekembe és egy mozdulattal a derekára kap. Apró sikkantással jelzem a megleptségemet, amit az előző művelete váltott ki belőlem.

Ajkaira egy kaján félmosoly terül el, ahogyan a lábaim a dereka köré kulcsolódnak. Hevesül marni kezdi a számat amit azonnal viszonzok is neki.

Derekáról bomlani kezd a törölköző, ami nem éppen nyugott éksségét takarja.

Kezemet a hátáról levezetem magunk közé, hogy az alhasát kezdjem el simogatni. Tegnapi tapasztalataim után ezt igenis élvezi.