12%

2.5K 217 10
                                    

Álmosan totyogtam a folyosón a konyha felé,miközben szidtam magam. Ha minden este felébredek nassolni,akkor annak nem lesz jó vége, az alakom fogja bánni,és ha ez megtörténik inkább tovább eszem,mintsem hogy sportoljak. A szememet dörzsölve csaptam ki a konyha ajtaját. Mezítláb csattogtam végig a konyhaszigetig való utat,csőrikés pizsamában. Még a szüleimtől kaptam,mikor egyetemre mentem. Kopott kékes szürke színű xxl-es méretű póló,aminek a közepén csőrike volt,szájában egy cumival. Eldöntöttem,hogy keresek valamilyen reggeliző pelyhet. Mikor megtaláltam eleresztettem egy győztes mosolyt,elővettem egy kis tálat és egy kanalat,majd felpattantam a pult melletti bárszékre s elkezdtem jó ízűen falatozni. Már majdnem végeztem,amikor megpillantottam a pulton egy levelet,a nevemmel. Érte nyúltam,s gyorsan ki is bontottam.

Kedves Darcy!

Heimdall elintézte,hogy megkapd ezt a levelet,ami igazából nem is nevezhető annak. Tájékoztatni akartalak hogylétemről. Asgard egyszerűen hihetetlen. Ha hazaérek elmesélek mindent. Tanulmányt írok az itt élő lényekről. Még van pár faj,amit elemezni akarok ezért még maradok. Tarts ki.

Szeretettel: Jane Foster

Elhúztam a szám. A mostani helyzetem nem épp kecsegtető,hogy itt maradjak. Mellesleg a levélben szinte semmit nem ír magáról vagy Thorról,és az én hogylétem nem is számít? A levelet mérgemben a pultra dobtam,ezzel egyidejűleg valami hangos robajjal tört át az ablak üvegen,majd törte szét a müzlis tálam. Egy pillanatra újra csend lett a Toronyba,majd egy újabb pillanat alatt tört ki az egész mizéria. Tüzelést indítottak . Épp,hogy le tudtam bukni a golyózápor elől. A fegyverek hangja fülsüketítő volt. Olyan érzést keltett,mintha az összes emeletre lőnének. A fülemre szorítottam a kezem. Térdemet felhúztam,s próbáltam minél kissebbre összezsugorodni.
-Esküszöm többé nem jövök ki este nassolni.-ígértem meg,mintha emiatt lőnének ránk. Újabb lövés süvített el mellettem,felsikoltottam.
-Gyere a Bosszúállókhoz,itt biztonságban leszel.-utánoztam Janet mérgelődve. Továbbra is lőttek. Nem mertem mozdulni. A lövöldözés elhalkult. Ekkor egy hideg fuvallatott éreztem.
-Daisy!-kiáltott be a konyhába Pietro. Megnyugodtam,ha ő itt van,akkor én túl fogom élni. De míg én nyugodt voltam ,Pietro feszülten ordibálta a nevem.
-A nevem Darcy!-kiabáltam ki a pult mögül,s felemeltem a kezem jelzésképp.

-Hála az égnek!-sóhajtotta a férfi úgy,hogy a lány ne hallja.

Mire leengedtem volna a kezem Pietro már ott térdelt mellettem.
-Jól vagy? -kérdezte aggódóan.
Szerényen bólintottam,gyenge szálon függő kapcsolatunk miatt.
-Mi történt?-néztem végig rajta. Haja összevissza állt,bizonyára ő is aludt, amikor történt. Egy kinyúlt fekete póló volt rajta,és egy ugyanolyan színű tréning nadrág. Nem viselt cipőt,sem zoknit.
-HYDRA. Gyere kiviszlek innen.
Pietro megragadta karomat és segített felállni. Mikor egyvonalba kerültünk észrevettem,hogy édesen mosolyog.
-Mi az?-kérdeztem értetlenkedve,mert ha a helyzetünket nézzük,akkor nincs minek örülni.
-Jó a pizsid.-röhögött fel.
Pironkodva vágtam rá a vállára.
-Seggfej.
Nagy puffanást hallottam,mintha valami lesett volna a padlóra. Odakaptuk a fejünket. Egy kézi gránát volt.
-Fuss!Fuss!-csapkodtam továbbra is a vállát. Több se kellett neki,villámgyorsan kapott ölbe,s indult meg. Épphogy kijutottunk,a bomba felrobbant.

You didn't see that comingWhere stories live. Discover now