You didn't see that coming

14%

A filmekben ha meglőnek egy főszereplőt  fintorog egyet,s megy tovább. De az igazság az, hogy a valóságban ha meglőnek egy tapodtat sem tudsz mozdulni anélkül,hogy meg ne halnál a fájdalomtól. Olyan volt mintha megvágtam volna az ujjamat ,csak annyi különbséggel,hogy a kés benne maradt. Égető kín volt,a fogaimat összeszorítva próbáltam legyűrni a poklot,de nem sikerült. A kezem elzsibbadt és hogy ha nem dőlnék ülve a kocsinak akkor tuti elájulnék. A hideg garázsban csend honolt,bár már nem igazán voltam biztos hogy a garázs hőmérséklete alacsony. Ha tippelnem kellett volna,akkor a testhőmérsékletem kezdett csökkeni. Röhejes,hogy karon lőnek én meg már kezdek kihűlni. Nem is én lennék,de lehet hogy nem is olyan súlyos a sérülésem csak sokkot kaptam. Abba is bele lehet halni nem igaz? Mi tart ilyen sokáig nekik? Ők a Bosszúállók. Egyre jobban kezdtem szédülni,s jónak láttam inkább beriasztani őket,ekkor léptek zaja csapta meg a fülemet. Átlestem a kocsi motorháztetője felett,s észrevettem egy terep ruhába bújtatott férfit felém közeledni. Kezében furcsa technológiájú fegyvert tartott. Esküdni mernék rá,hogy a belsejében egy kő pirosan izzot. A karomba újra fájdalom nyilalt,majd vissza estem a betonra. A férfi a hangra gyorsabban kezdett lépdelni.
A zsebembe rejtett adóvevőhöz nyúltam. Majd a fülemre illesztettem már amennyire tudtam egy kézzel,s bekapcsoltam. Először erős sistergést hallottam,majd megszólalt Tony jellegzetes hangja.
-Kicsit lefoglalnak,de mond.
A háttérből csata zaj tört utat magának.
-Tony van itt lent valaki.-suttogtam félve.
-Küldök valakit. Pietro! Erősítés kell!-ordított bele a készülékbe.-mire én összerándultam,majd valami hideg nyomódott a halántékomnak.
-Felállni!-szólt hozzám az idegen. Eleget tettem a kérésnek. A fülemben még mindig tárgyaltak a fiúk.
-Kinek a seggét mentsem meg?-hallottam ki tompán Pietro hangját.
-Hol van?-kérdezte a fószer.Értetlenül nézhettem rá,mert a következő kérdésében pontosítot. Ugyanekkor a fülembe Tony is felszólalt.
-Hol van az asztrofizikus?
-A kis barátnődét.-gúnyolódott Vasember.
-Dracy.-esett le Pietronak,de nem tudtam az érzelmi tónussal foglalkozni,mert a fegyvert rám szegező férfi olyan embert követel rajtam,aki még a Földön sem tartózkodik.
-Jane?-ejtettem ki hitetlenkedve,ekkor a pillanatok tört része alatt én a földre huppantam,a fegyver az autó alá repült,az idegen pedig a garázs falának csapódott. A férfi a földön kötött ki,felette egy jellegzetes szőke fiú térdelt,s próbált valami értelmes információt kiszedni belőle,de a fickó valamire ráharapott s már a koponyája hangosan csattant a betonnak. Még hallottam,ahogy Pietro azt mormogja,hogy cián,de aztán  a karomba nyilaló vég elláthatatlan fájdalom  leterített. Az autónak dőlve kapkodtam a levegőt,s próbáltam nem elsírni magam.
-Pietro!-nyüszítettem. Rögtön előttem termet. Az egyik kezével a karomra tartott rá,a másikkal pedig az arcomat tartotta. Tenyerébe rejtettem fájdalmam.
-Még sem egy piti sérülés.-nevettem fel erőltetetten.
-Ssssh.Ne beszélj. Kórházba viszlek.
-Akkor fuss,mert nem hiszem hogy normál tempóban kibírnám.-rejtettem arcomat nyak hajlatába. A szőke férfi megremegett,s ahogy a leheletem találkozott bőrével nagyot nyelt.
Éreztem az illatát,kábulatomban nem tudtam megmondani mi ez az aroma,de karakteres volt,s kétség kívül ez volt a legjobb illat,amit valaha éreztem.