94%

1.5K 146 22
                                    

Alapállás.-adta parancsba.-Első lecke,egy dologra fókuszálj,és az ne az ellenfél legyen.
-Hogy mi?-akadtam ki rajta.-Ha most az jön,hogy a küzdelem során ne bántsuk az ellenfelünket,akkor abban biztos lehetsz hogy ugrott a száz dolcsi.
-Kicsi harcos nem tudod mire vállalkoztál velem. Találd meg a dühödet. Minden egyes porcikádnak égnie kell,pusztítani tanítalak meg. Arra tanítalak majd,hogy te tiporj földbe mást,ne pedig téged tiporjanak. Szóval készen állsz?

Craig hangja átvájta magát a tudatalattim legbelső zugain keresztül. Terpesz állásban álltam. Szemeimet zárva tartottam,kezem még mindig fent lógott ökölbe szorítva. A lelkem és a tudatom összhangban dolgoztak. A dühöm kanócát gyújtották be. És,hogy mi volt a gyufa...az emlékeim. Nagyon sok vetülés játszódott bennem. S tudtam a Loki elleni küzdelemben mindent bele kell adnom.Jobbra és balra mozgattam a fejem,s kiropogtattam a nyakam. A csuklómon függő hajgumiért nyúltam s felkötöttem hajam. Hideg levegő súrolta fel a tarkóm. Erről a hidegről eszembe jutott a lény,amivé váltam miatta. S nem voltam tisztában,hogy belülről tényleg éreztem-e a jégóriást vagy csak egy fantom érzet volt-e. Lüktetést éreztem a vénáimban,s szinte már égetett,mégis éreztem azt a fagyot,amit Lorelei-nél.Az istenre néztem. Nyugodtan állt velem szemben.
-Nem leszek kíméletes.-közölte tényszerűen.
-Nem is várok mást.-mosolyodtam el. Fogalmam sem volt,hogy honnan jött az önbizalmam.Hirtelen érkezett talpa a mellkasomhoz,s akkorát taszított rajtam,hogy az ágyra repültem. A rugók miatt még fel le mozogtam,s ahogy az ágy szerkezete engedte,s stabil volt,felálltam. Végig szaladtam az alkalmatosságon.Az ágyat kihasználva rúgtam egy köríveset,s ahogy éreztem talán az állát találhattam el. Persze az említett test része egy fok szöget fordulhatott el. Térdre érkeztem,de ő rögtön a nyakamat megragadva suhant el a szoba falához,hogy teljes erejéből neki vágjon.Fel morogtam,s rá néztem.
-Ez az.-suttogta mámorosan. Könyökömmel a könyök hajlatára sóztam,s szorítása a nyakam környékén lazult. Elütöttem kezét magamról,majd megragadtam végtagját,s oldalra rántottam. Helyet cseréltünk. Arca teljesen a falnak nyomódott. Térdhajlatába rúgtam gyorsan. Lába becsuklott,se egy hangot sem adott ki. Szabad kezével a fejem felé nyúlt,s a válla felett a falba verte homlokom. Megszédültem elengedtem az istent,s hátra felé lépdeltem. A fájdalom borostyánokként fonta át agyamat. Éreztem a hideget ismét.
-Csak akkor nyerhetsz,ha felveszed a kesztyűt.
-Nem...-suttogtam elhalóan. Ugyanis a tükörbe tekintettem. Vékony jég réteg futott végig rajta. Én voltam. Lesokkolódva,s már szinte pánikolva hajtogattam a tagadó szócskát. Már egyszer kigyógyultam belőle,akkor mégis,hogy...
-Ne küzdj.Ajándékot adtam.HASZNÁLD!-csattant fel,majd egy gyors mozdulattal övéből egy kis kést vett elő,s felém hajította. Lelassult az idő. Csak a heves,jeges szívdobbanást éreztem,s csak a kés hegyét láttam felém suhanni. Már majdnem elért,de én hátradőltem. Kezemet automatikusan emeltem fel,s láttam. Láttam,ahogy a kést jég fedi be,formáját megtarta. Épp idejében nyúltam érte. Két ujjammal csippentettem közre. Ahogy visszahajoltam a lendületet kihasználva küldtem vissza feladójának. Loki felordított,a kés a vállába fúródott. Kezeit a késre szorítva görnyedt össze.Újra tükörbe tekintettem. A szemem vörös volt. Lemondóan tekintettem önmagamra. Egy mély sóhajt hallattam,s át engedtem magam a lénynek.
-Tudod Darcy,ha omlettet akarsz fel kell törnöd a tojást. Semmi személyes.
-Törni akarsz? Hát legyen.
Semmi perc alatt léptem két nagy lépést s már a jobb horgom újtára is indult,elhajolt. Bal horgommal korrigálni akartam,de mozdulatait ismételte. Elhajolt. Aztán a bordáimban éreztem a rúgását. Eltaknyoltam. De nem voltam rest.Lábait kirúgtam maga alól. Földet ért. Koponyája hangosan csattan a vörös padlón.Rá másztam. S kezemet arcára simítottam. Vártam a jég képződményt,de az csak nem jött. Homlokráncolva tekintettem rá,mire ő csak felnevetett.
-Lemerült az aksi?-kérdezte gúnyosan.-Rám nem hat az a hókuszpók,amit Lorelei-en használtál. Nem tudsz megfagyasztani egy jégóriást. Csak néztem rá,ebben a fura pózban. Nem hat ellene az erőm..
-Á..leszarom.-morogtam,majd a kétkezemmel elkaptam a fejét,s a padlóba vertem.

You didn't see that comingWhere stories live. Discover now